Hogyan lesz valaki Monbusó-ösztöndíjas? (Japán nyelv és kultúra program) Részletes infóposzt.

※Friss adatokkal, linkekkel frissítve 2015. május 5-én.

A japán kormány ösztöndíjának, amit mi röviden Monbusónak hívunk (a név onnan ered, hogy az ösztöndíjakért Japánban az Oktatási, Kulturális, Sport-, Tudomány és Technológiaügyi Minisztérium, a Monbukagakusó, röviden MEXT felel, ők hozzák meg a végleges döntést stb.), több típusa van, melyekre pályázni lehet. Ezek a következők:

• Kutatói ösztöndíj –> ezt azok pályázhatják meg, akik már rendelkeznek diplomával, és szakterületükkel kapcsolatban Japánban szeretnének kutatni. (Odakint lehetséges pl. MA- vagy doktori képzésre is felvételt nyerni.)
• „Undergraduate” ösztöndíj –> ezt középiskolát végzettek pályázhatják meg, akik Japánban szeretnék megszerezni első diplomájukat.
• Japán nyelv és kultúra program –> ez az, amire én pályáztam, erről részletesen fogok beszámolni
• Tanári és tanítói ösztöndíj –> ezt olyanok pályázhatják meg, akik általános iskolában vagy középiskolában tanítanak, és Japánban szeretnének továbbképzésen résztvenni
• Young Leaders’ Program –> erről nem tudok sokat, csak hogy köztisztviselők pályázhatják meg.

A különböző programokra való pályázás határideje eltér, az aktuális időpontokat a Magyarországi Japán Nagykövetség honlapján ※vagy Facebook oldalán lehet megtalálni.

Most pedig akkor nézzük a Japán nyelv és kultúra programra való pályázás menetét!

Erre a programra eredetileg olyan japán szakos hallgatók pályázhattak, akik még nem rendelkeztek diplomával, és akik Japánból való hazatérésüket követően is egy adott egyetem japán szakos hallgatói maradnak. Az elsőéveseket kapásból kizárta a program, a másodévesek megfeleltek a kritériumoknak, a harmadévesek szintén kiestek, mert ők mire kiutaznának (március körül vannak a vizsgák, szeptember-októberben a kiutazás), már diplomát szereztek. Mi idén úgy tudtuk, a mesterszakos hallgatók is kiesnek, mivel ők már rendelkeznek diplomával. Nem teljesen így volt: idén mi, másodéves BA-hallgatók és az elsőéves MA-hallgatók is pályázhattak. Jövőre állítólag más lesz a rendszer: mint azt egyik tanárunk a nagykövetségtől megtudta, jövőre az elsőévesek kivételével minden japán szakos pályázhat. (Erről hivatalos szöveget én még nem találtam, szóval azért a pályázat kiírásáig ne vegye mindenki 100%-osnak, mert ugye változások mindig lehetnek.) Azt az előbb elfelejtettem írni, hogy nem csak major japánosok, hanem minorosok, tehát mellékszakosok is pályázhatnak. (Az gondolom egyértelmű, hogy Magyarországon mindhárom japán szakról lehet pályázni, tehát a KRE-ről, az ELTE-ről és a TKBF-ről is.)

※2015-ben ismét változás történt: csak alapszakos (BA) másodévesek jelentkezhettek (pontosabban kikötés volt, hogy a hazatérést követően is az alapképzést kell folytatni), a jelentkezni kívánó mesterszakos hallgatóknak külön konzultálni kellett a Nagykövetséggel.

A pályázatot minden év január-februárja környékén a Magyarországi Japán Nagykövetség írja ki, a feltételeket, dokumentumokat ezen az oldalon lehet megtalálni. Általában tájékoztató is szoktak tartani az ösztöndíjjal kapcsolatban, idén a Japán Alapítványnál volt tájékoztató (előbb egy olyan, amelyen általánosságban beszéltek az összes ösztöndíjprogramról, majd egy külön időpontban csak a japán nyelv és kultúra programról), tavaly pedig a Károlira is eljöttek (pontosabban eljött Sirakabe Szumitake úr, a Nagykövetség másodtitkára, mert akkor egyedül volt) bemutatni a programokat.

Az ösztöndíj kiírását követően a különböző leadandó papírokat kell összegyűjteni, jelentkezési lapot kitölteni stb. Erre nekünk igen szűkös volt az idő, mivel kötve voltunk pl. a TO nyitva tartásához, egyetemet kellett válasszunk, de nem volt meg időben a „katalógus”, amelyben a választható egyetemek leírása van, ajánlás kellett egy tanártól, és ugye ilyenkor meg kell keresni az adott oktatót, kötve vagyunk az ő időrendjéhez stb. Nézzük tehát, milyen papírok kellenek!

※Lehetséges, hogy változások történtek az elmúlt években, mindig a Nagykövetség oldalán fent lévő információk az irányadóak!

1. Jelentkezési lap: ebből két példányt kell leadni, gépelve vagy nyomtatott betűkkel kitöltve lehet beadni, de én a gépelést javaslom (mindjárt írom, miért). A követség honlapján .doc formátumú változat is van fenn, abba szépen bele lehet irkálni az adatokat. Azokról a részekről, amelyeket egyértelműnek tartok (pl. név), most nem írnék, de van néhány dolog, amit érdemes tudni a jelentkezési lapról, ezek következnek. Bár a jelentkezési lapon az áll, hogy a mellékelt fotó hátuljára írjuk rá nevünket és állampolgárságunkat, mégis rá kell ragasztani a lapra a képet. Tehát fölírod az adataidat, majd az irományt bekened ragasztóval 😀 A hatos pontnál részletesen le kell írni, mit szeretnél odakint Japánban tanulni. Erről a pontról megoszlottak a vélemények nálunk. Az egyetemi oktatóink, Szeidzsi-szan és Kaoru-szan azt mondta, minél konkrétabban meg kell nevezni a szakdolgozatunk témáját, és hogy mit szeretnénk ezzel kapcsolatban kutatni. A tájékoztatón viszont Sirakabe-szan azt mondta, az írásbeli vizsga és az interjú a fontosabb, ez az iromány nem annyira fontos. Mindenesetre érdemes beleírni a szakdolgozat témáját, azt, mi érdekel a szakon belül, mivel szeretnél kint foglalkozni, miért szeretnél kimenni. Lehet arra hivatkozni, hogy Japánban szerezhető be szakirodalom, vagy bizonyos helyekre el kell jutnod, hogy adatokat gyűjts a szakdolgozatodhoz stb. Én a japán nyelvtudásom fejlesztésére is hivatkoztam. A szöveget állítólag lehet angolul és japánul is írni, de nálunk például mindenki japánul írta. Arról is megoszlanak a vélemények, mekkora terjedelmű kell legyen a szöveg, én kb. 450 japán karakternyit írtam. A 7-es pontnál lehet gimnáziumi szakirányt, fakultációt beírni (pl. én a nulladik nyelvi évet írtam) vagy egyetemi specializációt (pl. fordítói specializáció). A 8-as pontnál igen, be kell írni a tanult tárgyakat, mi ezeket angolul írtuk, pl. Japanese Grammar, Use of Japanese stb. (A tárgyak angol elnevezései megtalálhatóak a Neptunban, ha az üdvözlőképernyőnél belépés előtt a brit zászlóra kattintunk, és angolul lépünk be.). Fontos, hogy a „Scheduled to graduate in” részhez nem azt az évet kell írni, melyet a Neptun kijelez és amelyet a TO-tól kapott iskolalátogatási igazolás (vagy mi) ír, hanem azt az évet, amikor a Japánból való hazatérésünket követően megszereznénk a magyarországi diplomát. A 9-es pontnál a gimnáziumot a Secondary Education rovatkába írtuk. Az egyetemnél ismét meg kell adni a tanult tárgyak nevét. A 12-es ponthoz lehet beírni, ha van japán nyelvvizsgád (Nórjokusiken – JLPT).
2. Annex: ez a jelentkezési lap utolsó oldala lényegében, ebből 1 db kell. Az Annexre kell ráírni, melyik 3 egyetemet jelölöd meg, abban a sorrendben, ahogy bekerülni szeretnél (tehát a magyar felvételihez hasonlóképp). Az egyetemek listája az ún. Course Guide-ban szerepel, melyből a 2013-as változatot én ide most feltöltöm, de érdemes mindig az adott évit figyelni! Íme tehát a Course Guide: 1. rész – 2. rész – 3. rész – 4. rész – 5. rész. Az egyetemek mellé indoklást is kell írni, miért oda jelentkezünk. Itt ismételten lehet hivatkozni a kutatási témára, az egyetemen választható kurzusokra, oktatókra, elérhető szakirodalomra, egyéni preferenciákra (pl. érdekel a kanszai nyelvjárás, ezért kanszai egyetemre akarok menni, jobban szeretnék városban lakni stb.). Ide én kb. 180 karakternyi szöveget írtam (per egyetem).
3. Indexmásolat: mivel angolul kell beadni a dokumentumokat, ezt a következőképp lehet megoldani. Kérni kell a TO-tól 2 db(!) indexmásolatot a teljesített és az adott félévben felvett tárgyakról. Ezután a Neptunból ki kell nyomtatni angolul az összes tárgy listáját, eredménnyel együtt. Ehhez a belépésnél az angol nyelvre kell kattintani, majd az Index menüpontnál a legördülő menüben az All semesters-t kell kiválasztani, így nyomtathatóvá válik az összes eddig felvett tárgy (és az eredmények) listája angolul. Ebből is két példány kell, és a kinyomtatott oldalakat a tanszékvezetővel (tehát a Károlin Varrók tanárnővel) alá kell íratni. (Egy „eredeti” és egy fénymásolat kell, tehát elég egyszer kinyomtatni és aláíratni, majd lefénymásolni az egészet.) Az angol listán meg kell jelölni, mely tárgyak kapcsolódnak a japán nyelvhez és kultúrához (tehát hiába kötelező japános tárgy pl. az ókori kínai töri vagy az iráni vallástöri, azokat nem kell megjelölni).
4. Iskolalátogatási papír (vagy mi): ennek magyarul hirtelen nem jut az eszembe a neve, angolul „certificate of university enrollment”, tehát igazolás arról, hogy az adott intézménybe jársz. Ebből egy példány kell és egy fénymásolat. A TO-n kell kérni, és külön kell szólni, hogy angolul nyomtassák ki!
5. Ajánlás: a formanyomtatvány a követség honlapjáról letölthető. Ebben az egyik oktatód ajánl téged, leírja, mit gondol, érdemes vagy-e az ösztöndíjra stb. Mi úgy tudtuk meg, hogy a tanszékvezetőtől érdemes ajánlást kérni (később kiderült, hogy rajta kívül más nagyon nem is adhat). Tehát a Károlin emiatt is Varrók tanárnőhöz kell fordulni. A megírt ajánlást nem láthatja a pályázó, tehát az adott oktató lefénymásolja és lezárt borítékba rakja, a lezárást aláírja, kívülre pedig a pályázó nevét és a „confidential” szót írja fel 🙂 Károlis megjegyzés: az ajánláshoz Varrók tanárnő e-mailben kért különböző infókat, pl. nyelvvizsga-eredmények, tervek a szakkal kapcsolatban stb., tehát érdemes ezzel a „levelezési idővel” is kalkulálni, nem mindent az utolsó percre hagyni. Szintén fontos infó lehet, hogy azoknak, akiket a tanárnő nem ismert (tehát pl. történelem speciseknek, akiknek nem volt fordítós órájuk a tanárnővel), nem adott ajánlást (hiszen nem ismeri őket :D), ezért a történelem specisek Farkas tanárnőhöz fordulhattak ilyen ügyben.
6. Orvosi papír: a formanyomtatvány szintén a követség honlapjáról letölthető. Ezt a háziorvosodnak kell kitölteni, de az alapvető adatokat mi magunk írtuk rá (pl. testmagasság stb.). A háziorvos alá kell írja, és én pl. pecsétet is nyomattam rá a biztonság kedvéért.
7. Nyelvvizsgapapírok: ebből egy eredetit és egy másolatot ír a tájékoztató, pedig az azért abszurd, hogy odaadja valaki az eredeti nyelvvizsgapapírját, tudván, hogy semmilyen dokumentumot nem kap vissza 😀 Szóval ebből két fénymásolat kell. Ja hogy milyen nyelvvizsga? Természetesen japán, tehát a Nórjokusiken (JLPT) oklevelet, a szép díszes-pecséteset kell lefénymásolni (az eredményekről szóló kis papiros nem kell).

A dokumentumokat a tájékoztatóban leírtaknak megfelelően meg kell számozni, majd az egészet felvinni a Japán Nagykövetségre. Lehet postázni is, de érdemesebb személyesen elvinni, hogy ha esetleg valami nincs megfelelően kitöltve, vagy hiányos stb., akkor erre figyelmeztessenek.

A Nagykövetségen a Kulturális és Sajtóosztály, azon belül pedig Zsiga Mariann ※Popovicsné Katalin foglalkozik az ösztöndíjakkal. Mielőtt a követségre mentek, mindenképp egyeztessetek időpontot telefonon! A Nagykövetség Budán, Virányos városrészben, a Zalai úton található. A honlapjuk szerint (és telefonon is ezt mondták) a 156-os busszal lehet eljutni legegyszerűbben a Széll Kálmán térről a követségre, de szerintem a 155-ös jobb. (De aki nem bírja szusszal, fáj a térde, az maradjon a 156-osnál! Vádlira és tüdőre viszont kiválóan lehet edzeni, ha a 155-össel közelíted meg a követséget :D) A 155-ös is a Széllkáról indul, ezzel nem a végállomásig, hanem a Zalai út megállóig kell menni. Itt a megállótól jobbra vezet le egy lejtőféleség, majd hosszú lépcsősor, lesz egy keresztút is, de a lépcsők csak folytatódnak lefelé (ezért írtam a vádlis dolgot :D)… (Amúgy miért hívják útnak? Én utcában lakom, de az szélesebb, mint ez a lépcsősor :D) Szóval a lépcsőről leérve balra lesz a követség bejárata, itt felírják az adataidat (személyi kell!), majd bemehetsz. A kapun belül a szemben lévő lépcsőn fel, majd jobbra kell menni.

Ha minden papírt sikerült időben beszerezni, aláíratni, kitölteni, megírni, leadni, akkor már csak várni kell az e-mailre, melyben az írásbeli vizsga időpontját küldik meg. Az időpontok, határidők nagyon szorosak: a leadási határidőhöz egy hétre már az írásbeli vizsga van, ezután hat nappal már a szóbeli interjú, tehát lényegében két hét alatt kiderül, sikerült-e megfelelni. Most nézzük tehát az írásbeli vizsgát!

Az írásbelire a követség egyik nagyobb termében kerül sor. ※2015-ben az ELTE ÁJK-n írták a vizsgázók az írásbeli tesztet. Mindenki külön asztalnál ül, két óra alatt kell kitölteni egy három nagyobb részből álló feladatsort, mely tartalmaz feleletválasztós kérdéseket (nyelvtan, kandzsi, szókincs, szövegértés stb.) és egy helyen kandzsifelismerést és kandzsiírást is. Mi a tesztet együtt írtuk a tanári ösztöndíjra pályázókkal, így 22 japános és 3 tanár írta meg az írásbeli vizsgát. (A tanároknak utána van egy angol nyelvi teszt is.) A három nagyobb rész, amelyből a feladatlap áll, egy „elementary” egy „intermediate” és egy „advanced” feladatsor, mindhárom ugyanolyan típusú feladatokkal. Az első rész a Nórjokusiken (JLPT) kb. N4-N3 szintjének felelt meg, de inkább N4-esnek mondanám, köztük egy-két N5-ös szintű kérdéssel. A második rész már keményen N2-es volt, néhány N3-as és N1-es feladat becsúsztatásával. Az advanced level pedig már kőkemény N1, erre azért nem számítottunk. Mindegyik részben ötféle feladattípus volt, az első kettőben 10-10 kérdés, benne különböző nyelvtani problémák, szókincset felmérő kérdések, partikulák használata stb. A harmadik típusban 5 kérdés volt, melyek arra kérdeztek rá, hogy egy bizonyos szituációban, párbeszédben hogyan reagál, válaszol a másik fél (tehát a több lehetőség közül melyik az adekvát felelet). A negyedik feladat szólt a kandzsiírásról és -felismerésről: egy szövegben lévő kandzsikat kellett hiraganára átírni, vagy hiraganáról kandzsira átírni. (Az intermediate és az advanced részben igen bonyolult kandzsik is előkerültek…) Az ötödik típus az olvasott szöveg értése. Az elementary részben öt rövid szöveghez tartoztak kérdések, az intermediate és az advanced részben pedig két hosszú szöveghez tartozott több kérdés (+ egy kérdés arról, hogy miről szólt általánosságban a szöveg). Csak úgy viszonyításképp: az advanced részben olyan jellegű szöveget kaptunk, amely egy fordításelméleti-nyelvtudományi kérdést boncolgat a szerző, és még a legalapvetőbb szavakat, melyeket soha nem láttam kandzsival, is kandzsival írja (szerencsére ezek furiganázva voltak). Lényegében tehát a teszt hasonlít a Nórjokusikenre, de pl. nincs hallott szövegértés, ellenben van kandzsiírás, és nem egy adott szintből kell felkészülni, hanem lehetőség szerint N5-től N1-ig minél több mindent érdemes tudni. Persze ez nem jelenti azt, hogy perfekt N1-es tudás kéne (hisz akkor miért akarsz japán nyelvet tanulni odakint? :D), mi decemberben voltunk N2-n, és ezzel a tudással próbálkoztunk (de voltak N3-asok is). Ha azonban tudjuk, hogy sok N1 is lesz a tesztben, arra is jobban készültünk volna. (A tájékoztatókon is azt szokták elmondani, hogy bármilyen típusú feladatok előkerülhetnek, N2 körül, tehát N2 alatti és N2 feletti nehézségű dolgok is.) Arra már nem emlékszem, hány pontot lehetett elérni, de a tavalyi károlis tájékoztatón Sirakabe úr azt mondta, 300 pontos a teszt, és legalább 220-230 pontot kell elérni ahhoz, hogy behívjanak az interjúra.

Az írásbeli eredményét, tehát hogy pontosan hány pontot szerzett meg az ember, nem mondják el, csak értesítenek, hogy mehetsz-e az interjúra, vagy jövőre próbálkozhatsz újra. Akiknek nem sikerült, azok csak e-mailt kapnak, akik mehetnek a szóbelire, azokat föl is hívják. Ez idén az írásbeli vizsga másnapján meg is történt. A szóbeli vizsgára idén, emlékeim szerint, 9 embert hívtak be, plusz a 3 tanárt (ők külön kategória ugyebár). Mindenki negyedórás turnusokba van beosztva, de érdemesebb előbb megérkezni. A vizsgán Sirakabe úr és még két másik japán kollégája, illetve egy magyar kollégája volt jelen (tehát ők tettek fel kérdéseket japánul). Nem is igazán vizsgának kellene nevezni, hanem interjúnak. Megkérdezik, miért pályáztál az ösztöndíjra, mik a terveid, mit szeretnél Japánban csinálni, mit szeretnél diplomásként Magyarországon dolgozni. Mi a szakdolgozati témád, mit kutatsz, miért lenne hasznos ehhez az ösztöndíj. Hogyan kezdtél el Japán iránt érdeklődni, mióta tanulod a nyelvet, voltál-e már külföldön, voltál-e már Ázsiában, Japánban. Mivel telne kint az éved, a tanulás mellett mit csinálnál még, bírni fogod-e a távollétet, miért az adott egyetemeket választottad – ilyen típusú kérdésekre lehet számítani. A lényeg, hogy minél jobban meg tudd értetni magadat japánul. A tavalyi tájékoztatón Sirakabe úr azt mondta, itt a lényeg, hogy ne mondj olyanokat, hogy „csak utazgatni akarok”, „csak azért mennék ki, mert érdekelnek az animék” stb. Szóval komolyan kell venni a dolgot 🙂

Az interjú eredménye, ahogyan az írásbeli vizsgáé is, másnapra kiderül (telefonon hívnak). ※2015-ben több nap, kb. egy hét is eltelt a hivatalos értesítésig. Arról sajnos nincs információm, hogy a 9 pályázóból hánynak sikerült, de szerintem akik bejutottak a szóbelire, azoknak mind sikeres lett a pályázatuk. ※Az a pletyka terjed, hogy aki bejutott a szóbelire, az már 100%, hogy mehet Japánba – ez nem igaz, 2015-ben is voltak, akik a szóbelin estek ki. (Összehasonlításképp, az előző években 6, illetve 7 személy mehetett ki.) Ez tehát kb. március közepére kiderül. A sikeres pályázók papírjait kiküldik Tokióba a Monbusónak, ők hozzák meg a végső döntést. Ezután még többször kaptam hívást, e-mailt (hiányzott egy nyelvvizsga-fénymásolatom, egy adat nem stimmelt a jelentkezési lapomon), de a következő fontos esemény a júniusi hívás volt, amikor értesítettek, hogy megkaptam az ösztöndíjat, de még Tokióban nem dőlt el, melyik egyetemre mehetek, ez augusztusra derül ki. Az is lehet, hogy nem tudnak megegyezni, és egyikre sem nyerek felvételt, de ilyen még nem volt – mondták.

Augusztus 1-jén kaptam az e-mailt, hogy az Oszakai Egyetemen tanulhatok, és vegyem fel velük a kapcsolatot. Na de a sztori innen következő része már egy másik poszt témája lesz 🙂 Remélem, részletes leírásommal segíthettem azoknak, akik a későbbiekben pályázni szeretnének, mivel nekem annak idején elég kevés infó állt rendelkezésemre az egésszel kapcsolatban. Azonban ha bármi kérdésetek merülne fel, nyugodtan kommenteljetek, vagy keressetek a Nipponföldi krónika Facebook-oldalán vagy a Kapcsolat fülön! 😉 (Az egyetemen a tanárok is készséggel segítenek, szerintem bármelyik intézményről is legyen szó.)

Néhány dokumentum még a végére – így nézett ki 2013-ban a jelentkezési lap és a többi kitöltendő papír: tájékoztató az ösztöndíjról – jelentkezési lap – annex – ajánlás – egészségügyi igazolás