Miért „Nipponföld”? Na meg az átírás.

Az augusztusi fejlemények leírása előtt két dologról szeretnék szót ejteni így az elején, ami esetleg később felmerülhetne kérdésként az olvasókban. Az első: miért „Nipponföldi krónikák”? Nos, annak idején láttam egy régi, 1924-es kiadású könyvet, melyet nagy sajnálatomra azóta sem tudtam beszerezni (sajnos horribilis áron kapható csak meg). Kúnos Ignác: Nipponföldi mondavilág c. könyvéről van szó. Megtetszett ez a kifejezés, mert egyrészt van egy régies hangulata, másrészt ugye a „Japán” kifejezés kínai szótagok szerencsétlen félrehallásából és -fordításából született. Ugyebár Japán japánul 日本, vagyis Nihon/Nippon, kínaiul ugyanez Riben (Zsipen), ezt a furcsa, raccsolós r-t pedig annak idején a nyugatiak valahogy dzs-nek hallották, leírták j-vel, amit aztán a németek j-nek is kezdtek ejteni, így született a „Japán” szó, melynek köze nincs az eredeti szóhoz 😀 (Javítsatok ki, ha valamit rosszul írtam, lehet, hogy már nem emlékszem teljesen pontosan ^^'”). Szóval lényegében a „Nipponföld” név szerintem semmiben nem marad el a „Japán” névtől, és hangzatosabb is 🙂

A másik felmerülő kérdés: miért magyaros az átírás? Én mindig is a magyaros átírás híve voltam (persze tudományos munkákban a Hepburnt sem vetem meg), a mangák átírásával kapcsolatos vitákban is mindig a magyaros átírást támogattam. Hogy miért? Azért, mert a magyar nyelv hangzókészletében szinte az összes japán hang megtalálható. Tehát magyarosan pofonegyszerűen le tudjuk írni a japán szavakat, énszerintem magyarok számára egy irodalmi műben, mangában, blogban könnyebben ki is olvasható pl. az, hogy Sódzsi, mint az, hogy Shouji. Az ilyen jellegű művekben a Hepburn túlzott erőltetése véleményem szerint angolszász (amerikai) hatás, illetve az anime- és mangafanok Hepburn-berögződéséből adódhat. (Ezzel szemben, hangsúlyozom, tudományos munkákban, szakdolgozatban stb. teljes mértékben megfelel a Hepburn.) Persze vannak hiányosságok is a magyaros átírásban, gondolok itt elsősorban a rövid á-ra, az japános u/ü-re stb., de a magyaros japán átírás még ezzel együtt is egy használhatóbb átírás, mint például a magyaros kínai átírás, ami borzasztóan eltorzítja az eredeti hangokat.

Tehát ezért igyekszem magyaros átírást használni. A címkéknél azonban mindig megadok majd Hepburnnel átírt változatokat is, hogy az olvasók idetaláljanak 🙂 (Ha pedig valamikor esetleg Hepburnt használnék, akkor mindig az „igazi” Hepburnt fogom használni, tehát semmi ou vagy uu, csakis ō és ū 😉 )