[13. NAP] Takarítás, mosás. Várakozás a szótárgépre. Umedai találka. Képek, videók!

Vasárnap reggel, az előző napi fáradalmakat kipihenve nekikezdhettem a mosásnak és a takarításnak! 😀

Újabb adag mosnivalót dobtam be a gépbe, meg már a szárítót is lehetett használni, de közben üzemelt a házibarkács szárítókötelem is 😀 Kisikáltam pl. a kukafedőt, mert szerintem ez még életében nem látott Domestost vagy akár nedves rongyot sem 😀 Szintén lesikáltam az asztalom mellett éktelenkedő falfirkát is, majd porszívóztam is, de a porszívó olyan ramaty állapotban volt, hogy csak a csővel lehetett szívni a port… lehet, jobb lenne venni egy seprűt…

Eközben az Amazon azt írta, hogy vasárnap tervezik kihozni a szótárgépemet, és a rendelés állapotánál az állt, hogy Ibaraki városban van a csomagom (a szomszéd városrészben), szóval nem is nagyon mertem kimenni akárhová, nehogy épp akkor hozzák (a porta/iroda hétvégén nincs nyitva, szóval oda nem tudják beadni). Laci-szanék elmentek kajáért, én addig takarítottam, mikor visszajöttek, akkor meg elmentem én kajáért, az ajtómra meg kiírtam, hogy adják be Attila-szanhoz a csomagot. Persze a csomag nem jött.

Gyorsan kajáltam, és indultam is, mivel Bogi-szannal és Viki-szannal (aki az alapítványos 6 hetes kurzuson volt — mindhárman egy évfolyamon voltunk, amikor elsősök voltunk, utána most már variálódott a dolog :D) beszéltük meg, hogy összefutunk Umedában (Oszaka egyik központja). Ismét megtettem az előző napi utat: busz, hankjú, Dzsúszóban megint próbáltam megtalálni Bogit, végül sikerült, és együtt elmentünk Umedáig. Umeda állomása hatalmas, nagyon durva! Több közlekedési társaság állomása van majdnem egy helyen, fel lehet szállni a metróra (Midószudzsi-vonal), a Hankjúra, a Hansinra, a JR-ra… Úgy volt, hogy a Jodobasi Kamera nevű üzlet előtt találkozunk, de itt nem láttunk egy szál szőke hajat sem, csak japánokat 😀 Várakoztunk kicsit, majd kiderült, hogy Viki-szan késni fog, szóval bementünk az előbb említett elektronikai üzletbe körülnézni… van itt minden, ez is hatalmas! Közben odakint, amikor várakoztunk, egy politikai esemény zajlott, biztonyos Jamamoto Taró képviselő jött beszédet tartani, lelkes önkéntesek meg osztogattak szórólapot, és hívogatták az embereket. Nekünk nemigen akartak adni papírkát, gondolom, mert nem vagyunk japánok, de mivel politikáról van szó, nem állhattam meg, hogy odamenjek az egyik önkéntes nénihez, hogy megkérdezzem, mi ez 😀 A néni angolul próbálta elmagyarázni, én nem értettem sokat belőle, de bólogattam, hogy aztán kérhessek egy szórólapot 😀 Ma jutottam el odáig, hogy elolvassam, és az új szótárgéppel kiszótárazzam az ismeretlen dolgokat, az a lényeg, hogy ez a Jamamoto nem tartozik egyik párthoz sem, és az új titoktörvény ellen kampányol, melyet a Dzsimintó akar beterjeszteni (hogy így titkosíthassák azt, ami nekik kínos vagy nem tetszik). A papírka alapján én egyetértek vele, de hát külföldiként nem tudok részleteket…

A Jodobasinál végül nem sikerült találkozni, szóval valamivel arrébb találkoztunk Viki-szannal és egy kisebb alapítványos ösztöndíjas csoporttal és egy japán sráccal. Valahová kajálni akartunk menni, és ismét egy Torikit választottunk, viszont ez annyira tömve volt, hogy sorszámot kellett húzni… Kerestünk más kajáldát is, de végül megvártuk a fél órát, nem is hiába, nagyon finom csirkés dont ettem (rizs, csirkehús, nori), és az előző nap Bogi-szan által ajánlott „mikkuszu furúcu” nevezetű gyümölcsös izét ittam hozzá 😀 Végül két adag dont is megettem (az utolsónak a felét már nehezen), annyira jó volt.

A kajálás után mi hárman magyarok járkáltunk erre-arra, láttunk például egy dzsindzsát (sintó szentély), mellette meg egy love hotelt XD Aztán vízórát, Pokémon Centert, meg sok egyebet, mindjárt jönnek a képek és a videók (sajnos nem HD-minőségűek, nem vittem a kamerát…). Csináltunk híres-neves purikurát is, de borzasztó lett szerintem, ez nem nekem való szórakozás XDDD Végül ismét sietni kellett, hogy elérjem az utolsó buszt, ismét Kitaszenriből, de szerencsére sikerült 😀 Ezen a buszon utazott egy másik kisebb J-programos csoport is, kérdezte is az olasz, amikor leszálltunk, hogy honnan jövök, mondom, Umedából. Azt mondja, ők is, de hát ők Szenricsúónál szálltak fel, és én akkor biztos ráfizettem, hogy ilyen kerülővel jutottam Kitaszenribe (Umeda –> Avadzsi –> Kitaszenri, minden Hankjú vonattal). Végül utánanyomoztam, és kiderült, hogy én jöttem ki jobban, mert ők valószínűleg a metró Midószudzsi-vonalán mentek Umedától Szenricsúóig, és az drágább, mint az én átszállásos Hankjú vonatos verzióm, ráadásul mivel messzebb szálltak buszra, a busz is drágább volt. Ez volt tehát a vasárnapi nap. Jöjjenek a képek!

1. A környék (Szaito-nisi)

2. Umeda

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=viX9pw9BPUI&w=420&h=315]
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=yMQKCrIj94o&w=420&h=315]
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=Dr5A-ONS3is&w=420&h=315]