Kjúsúi kirándulás,  Napi beszámoló

[92. NAP] A nagy kjúsúi körút – ráadás! Karácsony, pihenés, karácsonyi torta, csomagkiszállítás.

Igencsak eltelt az idő azóta, hogy azt ígértem, hogy a “holnap vagy holnapután” írok egy ráadást a kjúsúi útról. Nem, nem ragadtam ott Kjúsún, most pótolom a beszámolókat! ^^

Szóval a hazaérkezés. Az utolsó nap, 24-én hajnalban felkeltem, összepakoltam, és elindultam a Kagosima Csúó (központ) állomás felé, ahonnan a reptéri shuttle busz indult volna. Gondoltam, hajnalban, a sötétben nem megyek gyalog, hűvös is volt, inkább megyek a villamossal. Na ahogy érek a villamosmegálló felé, látom, hogy jön is a villamos, én akkor mentem át az átkelőn az állomás irányába, amikor a villamos odaért, integetek, hogy én is felszállnék, erre továbbmegy… na mondom, a francba, negyed órát nem várok itt a villamosra, akkor már inkább elindulok gyalog. Ahogy megyek a sötétben, nézem az időt a telefonomon, hát persze kicsúszik a kezemből, szétesik… Összeszedtem, összeraktam, gondolom magamban, nem indul valami jól ez a nap. Erre felnézek, és látok az út mentén egy buszt, aminek a csomagtartójába épp nagy bőröndöket pakolnak, fent a kijelzőn az áll: “reptéri busz”. Kiderült, hogy a busz a közelben is megáll, és így, hogy lekéstem a villamost és a szétesett telefonommal bajlódtam, sikerült elérnem az előző(!) buszt XD Fel is szálltam, és szunyókáltam a reptérig. Na a reptérnél becsekkoltam, bementem a várakozóhelyre, ott épp a téli olimpiára kiválasztott műkorcsolyázókról volt valami műsor, azt néztem. Gondoltam, megnézem a szuvenírboltok kínálatát, viszont ugye a kezemben volt egy kagosimás szatyor, amiben a sidószenszeinek vett omijage volt… Látom, a boltban is árulnak ugyanilyet, gondoltam, jobb, ha szólok, hogy van már nálam egy ugyanilyen. Mondom, hogy van nálam egy ugyanilyen termék, erre zavart mosoly, nem értették, hogy én ezt most miért mondom. Mondom, hogy a félreértések elkerülése végett, erre elkezdtek nevetni. Kiderült, hogy itt nem szokás az ilyesmi, mert nem is feltételeznék az emberről, hogy lopta a cuccot… Hát igen, más világ 😀 Aztán ők is kikérdeztek, hogy honnan jöttem, mit tanulok stb.

A repülés hazafelé jó volt, 55 perc, hamarabb odaértem Kagosimából a Kanszai reptérre, mint a reptérről vissza Minóba 😀 Szóval megérkeztem a reptérre, onnan fel a Nankai vonatra, egy helyen átszállás, Tengacsajánál leszállás, ott felszállás a metróra, ami ugyebár Hankjú vonattá változik. Megérkeztem Kitaszenribe, és mivel még volt időm a busz indulásáig, vettem egy kuriszumaszu kékit, vagyis egy karácsonyi epertortát. Errefelé ugyanis a karácsonyi fogás az epertorta 😀 Igencsak pici volt, ahhoz képest, hogy mennyibe került, na de gondoltam, karácsonyra ki kell próbálni. Bementem a kitaszenri szűpába is bevásárolni, és itt találtam rendes, európai cipócskát! Igazából alig nagyobb, mint két zsemle, de rendes íze van, nem édes!! Meg is vettem egyet, mivel arra készültem, hogy odahaza fog várni a Magyarországról érkezett csomagom, amelyben kolbász is lesz, és így kolbászlakomát csapok szenteste alkalmából 😀

A busszal hazamentem, de nem várt rám csomag, csak egy értesítő, miszerint a csomagot 22-én megpróbálták kiszállítani este, de nem voltam itthon. Hát igen, ezt tudom én is. Felhívtam az automatájukat, és bepötyögtem, hogy aznap délután 17 és 19 óra között hozzák a csomagot. Közben kipakoltam, betettem a szennyest a mosógépbe, elrendeztem a papírokat, prospektusokat, amelyeket Kjúsúról hoztam, és megrendeltem egy újabb adag mangát és könyvet, mivel mindig hónap végén rendelek könyveket a “Beszerzendő könyvek” listámról. Na, várom ugye a csomagot, eltelik 17 óra, még kis cetlit is kiragasztottam az ajtóra, amikor a vécére mentem, hogy várjon, nehogy megint egy értesítőt hozzon. Kicsivel 18 óra után kopognak, hát a futár az, de nincs nála csomag. Azt mondja, hogy elnézést, de a csomag lent van az irodában. ??? Nem értettem, hogy lehet ez, mivel az irodától nem kaptam kis papírt, hogy csomagom lenne. Mondom, jól van, akkor reggel megkapom. Reggel nézem a postaládámat, hát ott az értesítő, rajta az előző napi dátum. Vagyis amíg én vártam a csomagot, 15 és 17 óra között ezek kihozták (nem a telefonálásom alapján, hanem mivel kétnaponta akkor is megpróbálják kézbesíteni, ha a címzett nem ad meg kívánt dátumot), ott hagyták az irodában, én meg pár emelettel feljebb itt vártam 😀 Na mindegy, így hát 25-én kaptam meg a csomagomat, erről majd a következő bejegyzésben. 24-e tehát a pihenéssel telt, átmentem a boltba, sorozatokat, filmeket néztem, skype-oltam, majd este megettem a karácsonyi tortámat ^^

A kjúsúi út során meglátogatott helyek (a leírások a Japan-guide és a Wikitravel információin alapulnak):

NAGASZAKI

A 26 japán mártír kivégzésének helyszíne: 1597-ben itt feszítettek keresztre keresztény vallásuk miatt húsz japánt és hat európait. 1862-ben szentté avatták őket.

Inaszajama: 333 méter magas hegy Nagaszakiban. Japán három legszebb esti kilátásának, és egyben a világ három legszebb esti kilátásának egyike. A másik kettő Japánban a Hakodate hegy és a Rokko hegy (Kóbéban). A világ másik két legszebb kilátása: Hong Kong és Monaco.

Szófukudzsi: 1629-ben kínai telepesek által épített buddhista templom. Jellegzetessége, hogy inkább tűnik kínainak, mint japánnak (piros színek). A Ming-dinasztia építészetének jegyeit viseli magát, még Kínában is kevés hasonló fennmaradt Ming-kori épület van.

Kófukudzsi: 1620-ban épült buddhista templom. A zen buddhizmus obaku ágához tartozik, ennek az irányzatnak az első temploma. Az atombomba-támadás során nem pusztult el, a kevés épségben megmaradt épület egyike.

Dedzsima: 1636-ban épített mesterséges sziget, melynek célja a portugál kereskedők elszeparálása volt. Később csak itt engedélyezték a kereskedést a hollandoknak (az Edo-korban, a Tokugava-sógunátus, az elzárkózás idején). Manapság már nem sziget (a Meidzsi-korban feltöltötték a vizesárkokat). Az épületek nem eredetiek, 1996-tól kezdve folyamatosan állítják helyre, az épületek is az eredeti épületek replikái.

Kínai negyed: Japán legrégebbi kínai negyede. A 17. században jött létre, mivel Nagaszakiban kereskedhettek a kínaiak is.

Konfuciánus templom: 1893-ban, kínaiak által épített konfuciánus templom (Japánban nem sok ilyen van – és ez az egyetlen olyan konfuciánus templom, amelyet kínaiak építettek, de Kínán kívül). A Kínai Népköztársaság által fenntartott kínai múzeum áll mellette.

Holland lejtő: A 19. század második felétől errefelé telepedtek le holland kereskedők, ezért nevezik ezt az utcát Holland lejtőnek.

Óura templom: 1864-ben francia misszionáriusok által épített katolikus templom, az egyre több nyugati kereskedő számára épült. Japán legrégebbi fennmaradt keresztény temploma, és az egyetlen nyugati stílusú épület, amely japán nemzeti kincsnek számít. Ma már nem használják templomként (nem tartanak miséket).

Glover Garden: Thomas Glover egy skót kereskedő volt, aki a 19. században Nagaszakiban telepedett le. Felesége japán volt. Glover segített a szacumaiaknak (fegyvereket stb.-t adott el) a bakufu elleni felkelésben, előtte pedig ő segített Angliába jutni azoknak a diákoknak, akik Szacumából indultak tanulni (a kiutazási tilalom ellenére). A Glover Garden az ő és más britek (Frederick Ringer, William Alt) rezidenciáját, a házak kertjét foglalja magába, a házak eredetiek. A legenda szerint Glover rezidenciája az “eredeti” helyszíne a Pillangókisasszony c. operának.

Békepark, békeszobor, atombomba-múzeum: Az 1945-ös atombomba-támadást és annak borzalmait bemutató múzeum, a közelben a békét szorgalmazó szobrok, az elhunytak számára épített emlékcsarnok. Az atombomba becsapódásának helye is meg van jelölve, e köré épült a park, a múzeum.

Urakami katedrális: Egykor Ázsia legnagyobb keresztény temploma volt, de az 1945-ös atombomba-támadás során elpusztult, csupán egy kis része maradt épen. A jelenlegi katedrális az eredeti replikája.

Meganebasi: “Szemüveg-híd”, 1634-ben épült “szemüveg” alakú híd.

FUKUOKA

Nakaszu: Fukuoka piroslámpás negyede, egy Edo-kori, edói hasonló negyedről nevezték el. Bárok, szórakozóhelyek és “felnőtt szórakozóhelyek” összpontosulnak itt, minden este több mint hatvanezer ember fordul meg errefelé. Magát a szigetet 1600-ban hozták létre (a daimjó két híddal köttette össze a folyó két partját).

Sófukudzsi: Állítólag Japán első zen buddhista temploma. 1195-ben, Eiszai alapította.

Canal City: Többszintes bevásárlóközpont, kb. 250 üzlettel, mely egy folyó mellékága mellé épült.

Fukuoka várrom: Az Edo-korban Kjúsú legnagyobb vára volt, a Kuroda-család fennhatósága alá tartozott. 1870-ben, mint a feudalizmus maradékát lerombolták, ma csak a romjai maradtak fenn, fokozatosan állítják helyre. Érdekesség, hogy kétfajta elmélet van a vártoronnyal kapcsolatban: van, akik szerint létezett, van, akik szerint nem (két különböző dokumentumra hivatkoznak).

Óhori park: 1926 és 1929 között épült park, közepén egy tóval, a tón átívelő földsávval.

Nyugati park: Park.

Fukuoka torony: 234 magas torony, Japán harmadik legnagyobb tornya (az első a tokiói Sky Tree, a második a tokiói Tokyo Tower), “a legmagasabb tengerpart melletti torony”. 123 magasan van a kilátója, ahonnan rálátás nyílik egész Fukuokára.

ÓITA

Az óitai vár (Funai-vár) romjai: Az eredeti vár a 18. században egy tűzvészben elpusztult, ma csak a romjai láthatók, a falakon belül egy parkkal.

BEPPU

Beppu nyolc pokla: Forróvízű források. Részletesen itt angolul.

Takegavara onszen: A Meidzsi-korban, 1879-ben épült fürdő. A homokfürdőjéről nevezetes.

MIJAZAKI

Mijazaki dzsingú: Dzsinmu császárnak, Japán első (mitikus) császárának szentelt sintó szentély.

Heivadai park: 1940-ben épült, ez is Dzsinmu császár előtt tiszteleg, mert állítólag itt volt Dzsinmu székhelye. Középen egy béketorony áll, melyhez a köveket Ázsia több pontjáról hozták. A parkban egy Haniva-kert is található, több száz haniva-replikával.

Aosima: Sziget Mijazakitól délre. A szigeten egy dzsindzsa áll, a part mentén pedig különleges kőképződmények láthatók, melyeket “az ördög mosódeszkájának” neveznek.

KAGOSIMA – a szobrokról külön nem írok, csak a nagyobb nevezetességekről

Sirojama park és kilátó: 107 méteres hegy, régen itt állt a vár, innen ered a neve (sirojama = várhegy). A kilátóból pazar kilátás nyílik a városra és a Szakuradzsimára.

Szaigo barlangja: A Sirojamától lefelé vezető úton található barlang. Szaigo Takamori, a Meidzsi-kor egyik meghatározó alakja itt bujkált a Szeinan-belháború idején, a halála előtti napokban.

Reimeikan: Múzeum a kagosimai (Curumaru) vár helyén. A város és a környék, illetve a régi han (daimjóbirtok), Szacuma történetét stb. mutatja be. A földszinten az Acu hercegnő c. taiga doramában használt ruhák, tárgyak vannak kiállítva. A múzeum előtt Tensóin (Acu hercegnő) szobra áll, a közelben található Szaigo Takamori és Komacu Tatevaki szobra is.

Idzsinkan: Hét brit mérnök lakhelye volt, nyugati stílusú épület. A mérnökök 1866-tól kezdve érkeztek Szacumába (a helyi textilipar fellendítése érdekében hívták őket).

Szenganen: 1658-ban a Simazu-család által építtetett japán stílusú kert, benne rezidenciával. A Simazu-család rezidenciájaként szolgált évszázadokon át.

Szakuradzsima: Még ma is működő vulkán Kagosima közelében. Legmagasabb pontja 1117 méteres, két kisebb csúcsa is van. Eredetileg sziget volt, de egy 1914-es kitörés alkalmával a lávafolyam összekötötte a keleten fekvő félszigettel.

Kagosimánál az egész történelmi hátteret képtelenség lett volna ide leírni, az érdeklődők a kagosimai leírásnál lévő albumban találnak lefényképezett táblákat az egyes helyekről japánul és angolul.

Most pedig lássuk, mennyit utaztam!

kjc3basc3ba-vonat-copy

Ezzel a kjúsúi út leírását befejeztem. Legközelebb Sikokura és Tokióba tervezek utazni, de ezek még nincsenek letisztázva, egyelőre márciusra-áprilisra tervezem az utakat, de mindkét út függ a tavaszi félév időpontjaitól, határidőitől, a tokiói út pedig a magyarországi választások időpontjától is.

Most pedig végezetül:

galéria(A galéria a későbbi bejegyzésekhez tartozó képeket is tartalmaz!)

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldalon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatához, kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

Bezárás