[112-118. NAP] Szeidzsin no hi. Sikokui tervek. Ajándék a sidószenszeitől. Eligazítás a tavaszi félévvel kapcsolatban. Kirándulások.

A héten sok mindenre fény derült a tavaszi félévvel kapcsolatban, így a kirándulások időpontja is letisztázódott. Nézzük a hét eseményeit!

Hétfőn szeidzsin no hi, vagyis a felnőtté válás ünnepe volt, ezért nem volt tanítás. Aznap igazából nem is történt semmi érdekes, pótoltam a teendőimet, amik elmaradtak az előző napi kiotói kiruccanás miatt.

Kedden reggel DR-rel kezdtem, kaptam a sidószenszeiemtől én is ajándékot cserébe a Kagosimából hozott omijagéért, egy Oszaka Egyetem-logós bögrét, szépen becsomagolva; a nengadzsóért cserébe pedig egy „hideg idején küldött üdvözlőlapot”. Kiderült, hogy a tanár úr a tavalyi évben gyászban volt, ezért aki gyászol, az nem küld nengadzsót, meg nem is válaszol a kapott nengadzsóra, hanem helyette „hideg idején küldött üdvözlőlapon” válaszol. Ezt találtam a neten. Na de Attiláék meg azt mondják, hogy ők úgy tanulták, hogy a gyászolónak nem is szokás nengadzsót küldeni, pont azért, mert hogy ő úgysem válaszol. No mindegy, én nem tudhattam, hogy a tanár gyászévben van. A DR-en aztán mondja a sidószenszei, hogy mintha engem látott volna Kiotóban vasárnap 😀 Mondom igen, én voltam az, elmagyaráztam a mangás dolgot. Aztán utána tovább haladtunk a kutatáshoz használt könyvben, meg mondta, hogy ha később is foglalkozni akarok a témával, akkor be kéne szerezni egy könyvsorozatot. Csakhogy 1) kanbunban van írva, 2) kábé 40 000 jen XDDDD Szóval szerintem ez nem nekem való 😀

Kedden délután aztán jött a tavaszi félévről szóló eligazítás, csakhogy ez épp ütközött volna a tutorunkkal való egyik időponttal, mivel Kasa-szan akart korábban kezdeni, ezért pont az én időpontommal ütközött volna, így hát én is lementem 14:40-re, hogy ezt megbeszéljem a tutorral. Persze nem volt gond, csak az a gond, hogy így összesen 14 órám maradt még a tutorozásból, és ezt most hamar el kell használni, így most ilyen maratoni tutorozások lesznek, pedig nekem nincs is annyi kérdésem meg semmi, amit most meg akarnék kérdezni… szóval nem tudom, hogy mi lesz 😀 Az eligazításon amúgy megkaptuk a papírt, hogy jövő félévben szeretnénk-e tutort, hát én igencsak gondolkodom rajta… A kutatásos könyvben sok mindent megbeszéltünk, meg segített is elég sok mindenben, de én úgy érzem, hogy ezeket azért önállóan is meg tudtam volna csinálni… Nem vagyok az a fajta, aki nem tud magától rájönni a könyvtárhasználatra stb… Szóval én kinyomozok és kitanulmányozok mindent, nincs olyan sok segítségre szükségem. Ami miatt jó volt a tutorozás, az az, hogy japánul kellett beszélni. Viszont ugye második félévben is 24 órát kötelező teljesíteni, és ezt dokumentálnia kell a tutornak, szóval ha valakinek a bajait 4 óra alatt meg lehet oldani, akkor is le kell szenvedni 20 órát… Na mindegy, majd meglátom, hogy döntök.

Szóval az eligazítás! Elmondták, mikorra kell véglegesen eldöntenünk, hogy maradunk-e a választott kurzuson, vagy átlépünk kensúra / kenkjúra (azon belül is pedig a ronbun- vagy a repóto-írós változatra). Hát én nem lépek sehova, nekem teljesen jó a kenkjú –> repóto, közben meg megírom az otthoni szakdogámat. Tehát ezzel kapcsolatban hangzott el sok dolog, néha eléggé túlragozva. Aztán megtudtuk, hogy a február 18-ai prezentáción 8 percet kell beszélnünk, és 2 perc idő lesz a kérdésekre, nem lesz olyan vészes. A megírt repótot majd július 31-ig kell leadnunk, és szeptember 1-jén lesz egy újabb prezentáció, szeptember második hetében pedig a záróünnepség, oklevélátadás. Aki augusztusban hazamegy, azok prezentálhatnak augusztus elején is. Én valahogy meg szeretném beszélni (valószínűleg nem lehetséges, de megpróbálom), hogy úgy, hogy szeptemberben megyek haza, mégis augusztusban adhassak elő, mert akkor augusztus 1-től szeptember második hetéig utazgathatnék. Na majd meglátjuk, az se baj, ha szeptemberben kell prezentálni, úgy is lesz egy hónap szünet.

Ezután a mostani kirándulásokról esett szó. Nagyon sok minden fog összezsúfolódni februárban és márciusban, ami nem feltétlenül rossz. Először is (ez nem ott derült ki, csak sorban így következik) jövő szombaton Leventééknél lesz fánksütés a magyar szakosoknak, és mivel én is meghívott kaptam FB-n, erre szeretnék menni. Aztán utána (ez sem a tájékoztatón derült ki) 29-30-a pótnap lesz, ekkor csak pótórák lesznek, és mivel nekem nincs pótórám, ez két szabadnapot jelent. 29-én a tojonakai kampuszra megyek szakirodalmat begyűjteni, meg lesz egy ningjó-dzsóruri (tradicionális bábelőadás), amit megnézek, és ezt beszámítjuk tutorozásnak. Azután február első két hetén csoportosulnak a félév végi tesztek, közben pedig 8-án visznek minket Takarazukába, ahol egy híres színház van, amelyben csak nők játszanak. Mindezt ingyen!! (Már voltak közülünk, akik voltak ott, de ők ugye mind saját költségen). Közben elkezdődik ugye Magyarországon A Dal 2014, amit majd vasárnap éjjelente 4:20-tól élőben szeretnék megnézni 😀 Az előzetes értékelésem megtalálható a Miyazakiblog 1-en. Február 17-e lesz az utolsó tanítási nap, majd 18-án adunk elő, 20-21-én pedig kirándulás következik Hirosimába és Mijadzsimára. Itt szabad idő lesz hagyva, hogy mindenki megnézzen, amit szeretne, így hát ki is nyomtattam már a térképeket, és utánanyomoztam, mik azok, amiket feltétlen meg szeretnék nézni. Mikor hazajövünk, másnap, 22-én lesz A Dal döntője, majd az azt követő vasárnap vagy hétfőn szeretném megnézni a Csiiszai oucsi c. filmet (ld. előző bejegyzés). Ez lesz februárban.

Márciusban aztán Sikokura megyek! Egyedül, úgy mint a kjúsúi utamon, újra a szeisun 18 kippu jegyet használva. Ezt az utat ezen a héten terveztem meg, csak megvártam vele az eligazítást, hogy minden tisztázva legyen. Az út tehát úgy fog kinézni, hogy március 4-én elmegyek Okajamáig, ott megnézem a várat, majd felmegyek Biccsú-Takahasiba, hogy ott megnézzem Japán legmagasabban lévő várát, a Biccsú-Macujama várat. Onnan visszamegyek Okajamába, ott vonatot váltok, és már Kjúsún, Takamacuban szállok meg. 5-én elmegyek Marugaméba, majd vissza Takamacuba, végül Tokusimában szállok meg. 6-án elmegyek Narutóba, majd vissza Tokusimába, majd Kócsiban szállok meg. 7-én Kócsit járom be, délután/este pedig busszal (mert vonat nem jár – vagyis hogy jár, csak kábé másnap délre érnék oda, mert nincsenek csatlakozások) Macujamába megyek. 8-án bejárom Macujamát, este pedig a Peach-csel hazarepülök.

Ez tehát a saját tervezésű út. Amikor hazaértem, 9-e szabad, majd 10-én szumóbajnokságra, 11-én pedig kabukielőadásra visznek minket, szintén ingyen! 🙂 Ekkortájt szeretném megnézni a Giovanni no shima c. filmet is. És ha minden jól megy, március 21-től 31-ig pedig Tokióban és Kantóban leszek, ez viszont még nagyon nem biztos, mivel 1) Áder Jánosra várok, hogy kiírja a választás napját, 2) Szállást kell találni, de mivel nagyon drága lenne 10 napig netcaféban/kapszulahotelben stb. megszállni, ezért azt tervezem, hogy körbeérdeklődöm, van-e valaki magyar, aki be tudna fogadni, akár csak 1-2 napra is. Ha minden jól megy, akkor ott leszek Tokióban a Tokyo International Anime Fair idején, tudok majd szavazni is, illetve Tokión kívül megnézem majd Nikkót, Kamakurát, Hakonét, Kavaszakit és Jokohamát is. Ezek tehát a tervek, remélem, sikerül megvalósítani. Csak hát ugye spórolni kell 😀

Az iskola április 7-én kezdődik, aztán azon a héten majd Kiotóba is megyek, mert lesz egy rövid időszak, amikor az átlagember is bemehet megnézni a kiotói császári palotát! 13-14-én pedig újabb csoportos kirándulás lesz, mégpedig Avadzsi szigetén át a sikokui Kotohirába! Ide pont nem fogok menni a sikokui utam során. Avadzsiban egy ningjó-dzsórurit, Kotohirában pedig a híres Konpira kabukielőadást fogjuk megnézni (amire állítólag még a japánok is nehezen kapnak jegyet!).

Jött e-mail a NAV-tól! Kábé három oldalban részletezték azt, amit én is leírtam, konkrétan a linket, amire hivatkoztam („a csomag megfelel az alábbi linken leírt követelményeknek”), bekopipésztezték a mélbe -___- De a lényeg az utolsó mondaton volt, miszerint ha én fizetem a postaköltséget, nem a címzett, akkor az nem számít a csomag értékébe! Így hát megnyugodtam, megírtam az értéknyilatkozatot, be van szépen csomagolva a 20 kilós csomag, hamarosan útnak indítom, hogy a könyveim és mangáim hadd hajókázzanak hónapokon át Nipponföldről hazánk fel 😀

Szerdán aztán a szokásos kandzsis órák voltak, közben kinyomtattam a sikokui útitervemet, a repülőjegyemet, szállásfoglalásaimat. A kandzsis órákra lassan el kell kezdeni ismételni, mert közeleg a félévi nagy teszt. Mind a dzsójós, mind a nem-dzsójó kandzsis órákból már csak 2-2 óra maradt… A biztonságpolitikás órán a teszt egy „vita” vagyis egy ilyen beszélgetés lesz az órán vett témákról, én az alkotmányból és a békeklauzulából kell felkészüljek, de lesz szó majd a szigetvitákról és az új titoktörvényről is. Aztán az utolsó órán pedig a csoport (vagyis rajtam kívül két fő :D) kajálni megy a tanárnővel! ^^

A csütörtöki nyelvtanórán is közeleg a félév végi teszt, lassan befejezzük az N1-es könyvet. Úgy döntöttem, megpróbálom júniusban itt az N1-et, ha sikerülne, akkor decemberben a sok zéhá, vizsga közepette nem kéne még a JLPT-vel is szenvedjek. A nyelvtanokat most befejezzük, átnézem hozzá az N3-N2-es dolgokat is ismétlésképp, azzal nem lesz baj, a kandzsikat folyamatosan tanuljuk, de majd hozzáveszem a Szó-matomés kandzsis könyvet is. A szókincsre kell majd nagyon rágyúrni.

Az ókori töris órás tanár jövő hétre ivópartit szervez, csak hát az a baj, hogy 1) én nem iszom, 2) Umedában lesz az ötödik óra után, tehát le kéne cocókázni a hegyről Umedába, fél nyolcra, három órán keresztül van nomihódai, és utána este meg visszacocókázni a hegyre… Csak 1000 jent kellene fizetni, mert a többit a tanár kifizeti, meg hát az útiköltséget, de az útiköltség is elég sok… Én meg mivel nem is innék, nem szívesen adnék ki több mint kétezer jent erre… hisz spórolni kéne az utakra. Szóval még erősen gondolkodom a dolgon. Ráadásul olyanok is vannak a csoportban (a belga, ld. előző bejegyzések egyike), akivel nem szívesen töltenék el három órát egy társaságban… Mami órájának eleje vicces volt, a közepe tájéka viszont olyan unalmas, hogy majd elaludtam, de konkrétan már csukódott le a szemem…

Pénteken sem volt tanítás, mert ha jól tudom, egyetemi felvételi volt, ezért én aznap nekiálltam anyagot gyűjteni a két áprilisi mondós cikkemhez, meg cikkeket, tanulmányokat, könyveket keresni a szakdolgozatomhoz (iderendeltem a tojonakai vagy hat könyvet, érdekes lesz majd felcipelni a koleszhoz :D). Kiderítettem a szakdolgozat követelményeit, takarítottam a gépben stb. Van egy jó hosszú listám, hogy mit kell még ma és holnap elintéznem, így hát valószínűleg holnap is ezzel fogok foglalkozni, ezért megengedem magamnak azt, hogy megelőlegezzem a holnapi napot, és a számozásban hozzácsapjam ehhez a bejegyzéshez 😀 Mivel nem fog semmi érdekes történni valószínűleg, ha mégis, akkor azt meg majd hozzácsapom a hétfőihez 😀 Most pedig gyorsan néhány kép a sidószenszeitől kapott ajándékról: