Részletes leírás a Nemzetközi Japán Nyelvvizsgáról (日本語能力試験 – Nihongo Nōryokushiken – JLPT)
Ebben a cikkben megpróbálok minden fontos tudnivalót összeszedni a JLPT-vel (Japanese Language Proficiency Test) kapcsolatban, a könnyebb átláthatóság kedvéért „Gyakran Idézett Kérdések” formátumban 🙂 Mi is ez a vizsga? Milyen feladatokra számíthatok? Hogyan tehetem le a vizsgát Magyarországon? Hogyan vizsgázhatok Japánban? Mit szükséges magammal vinnem? Ezekre és számos más kérdésre is választ kaphattok, ha elolvassátok ezt az extrahosszú leírást a „tovább” gomb után 😉
1. Mi is ez a vizsga? Miért éri meg letenni a vizsgát? Melyik szintet válasszam? Milyen új szintnek felelnek meg a régebbi (2010 előtti) szintek? Mi változott 2010-ben?
A Nemzetközi Japán Nyelvvizsga (japánul 日本語能力試験 – Nihongo Nōryokushiken; angolul Japanese Language Proficiency Test) egy évente megrendezett japán nyelvi írásbeli teszt, mely a japán nyelvtudás mérésére szolgál. Világszerte ugyanazt a feladatsort írják meg a vizsgázók, egyes országokban (pl. Japánban és 2016-tól Magyarországon is) évente kétszer, júliusban és decemberben lehet vizsgát tenni, míg máshol évente egyszer, decemberben lehet vizsgázni.
A 2017-es nyelvvizsgák időpontjai: 2017. július 2. és 2017. december 3.
Aki rendelkezik a JLPT legmagasabb fokozatával, számos előnyhöz juthat, ha például Japánban szeretne munkát vállalni vagy letelepedni, erről bővebben itt lehet olvasni. A japán nyelvet tanulók körében elsősorban azért hasznos a vizsga letétele, hogy megtudjuk, milyen szinten is állunk, melyik nyelvi készségünk erősebb vagy gyengébb (pl. nem megy jól a hallott szöveg értése stb.), mire kell a nyelvtanulás folyamán a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Önéletrajzban is jól mutat egy japán nyelvvizsga, illetve olyan munkahelyen, ahol a japán nyelv ismerete követelmény (vagy előnyt jelent), a JLPT-vel igazolni tudjuk nyelvtudásunkat. Mivel világszerte azonosak a teszt szintjei, a világon bárhol bizonyíthatjuk vele nyelvtudásunkat.
Jelenleg (2013-ban) a JLPT-nek öt szintje van: N5, N4, N3, N2 és N1. Az N5-ös szintet kezdő szintnek, az N4-est alapfoknak, az N3-ast középfoknak, az N2-est felsőfoknak, az N1-est pedig abszolút felsőfoknak szokás „becézni”, de vannak más felosztások is. A lényeg, hogy az N5-ös szint a leggyengébb, míg az N1-eshez igen jó nyelvtudás szükséges. A JLPT szintezése 2010-ben változott meg, ezelőtt négy szint közül választhattak a vizsgázók: a ４級, a ３級, a ２級 és az １級 közül. Mivel a ３級 és a ２級 között nagyon mély volt a szakadék (az elsajátítandó nyelvtan, írásjegyek, szavak mennyiségét tekintve), 2010-től e két szint közé beékelték az N3-as szintet. (Az új szintek előtti „N” a new-ra és a nōryokushiken szóra utal.) A négyszintes rendszerben minden szinthez meghatározták az elvárt kandzsik, szavak mennyiségét, és listát is kiadtak ezekről, illetve azokról a nyelvtani elemekről is, melyeket tudni volt szükséges egy adott szint eredményes letételéhez. Ezt az új rendszerben eltörölték, és ugyan vannak felkészítő könyvek, gyűjtemények, tehát valamennyire tudni lehet, mit érdemes megtanulni a vizsgára, teljesen pontosan nem lehet meghatározni, tehát akár olyan szóösszetételeket, írásjegyeket stb. is kérdezhetnek tőlünk, melyekre nem számítottunk. Mindenesetre a régi rendszer a ４級, vagyis az N5 letételéhez 100 kandzsi és 800 szó; a ３級, vagyis az N4-hez 300 kandzsi és 1500 szó; a ２級-höz, vagyis az N2-höz 1000 kandzsi és 6000 szó; míg az １級-höz (N1) 2000 kandzsi és 10000 szó ismeretét követelte meg. Így tehát az N3-as követelményeit a korábbi ３級 és ２級 követelményei közé lőhetjük be. Mielőtt szintet választanánk, érdemes kitölteni egy-egy próbafeladatsort, és mindenképp kérjük ki tanárunk véleményét! Hasznosak lehetnek a korábbi szintezés interneten fellelhető listái is (mit érdemes tudni egy-egy szinthez). 2012-ben kiadtak egy ún. Can-Do listát, melyben különböző nyelvi készségekre bontva, a JLPT-szinteknek megfelelően, saját tudásunkat értékelve felmérhetjük, melyik szintet érdemes válasszuk – erről a Momiji Nyelviskola készített nemrég magyar fordítást.
2. Milyen típusú feladatok várhatóak? Milyen kompetenciákat mér a vizsga?
A JLPT írásbeli vizsga, tehát egyáltalán nincs szóbeli rész. Az alacsonyabb szintek, tehát az N5 és az N4, értékelési szempontból két részből állnak: az első neve 言語知識（文字・語彙・文法）・読解 – tehát nyelvi ismeretek (írásjegyek – szókincs – nyelvtan) és olvasott szöveg értése; a második rész pedig a hallott szöveg értése (聴解). A magasabb szinteknél, tehát az N3, N2 és N1 szinteken nagyobb hangsúly kerül az olvasott szöveg értésére, emiatt értékelési szempontból három részből áll a teszt: 言語知識（文字・語彙・文法） – nyelvi ismeretek (írásjegyek – szókincs – nyelvtan), 読解 – olvasott szöveg értése és 聴解 – hallott szöveg értése.
Az N5 és N4 szinteken a nyelvi ismeretekből 120 pont szerezhető, ebből minimum 38 pont szükséges a sikeres vizsgához. A hallott szöveg értése 60 pontot ér, melyből legalább 19-et kell megszerezni. Összesen tehát 180 pontot lehet összegyűjteni, a vizsga pedig az N5-ös szinten 80, az N4-es szinten 90 pont felett sikeres.
Az N3, N2 és N1 szinteken a nyelvi ismeretek, az olvasott szöveg értése és a hallott szöveg értése egyenként 60-60 pontot ér, és minden szekcióban legalább 19 pontot össze kell gyűjteni. A maximálisan elérhető 180 pontból az N3-as szinten minimum 95-öt, az N2-esen 90-et, míg az N1-esen 100-at kell elérni, hogy sikeresen vizsgázzunk.
A fent leírtak a vizsga értékelési szempontból való felosztása volt. A lebonyolítást tekintve a helyzet fordított: az N5, N4 és N3 szinteken három részből áll a vizsga, míg az N2 és N1 szinteken két részből. Az alacsonyabb szinteken a szókincs/kandzsi van különbontva a nyelvtantól és az olvasott szövegértéstől, így született meg a három rész. Az N5-ös szinten a szókincs/kandzsi részre 25 percünk, a nyelvtan/olvasott szöveg értése részre 50 percünk, míg a hallott szöveg értése részre 30 percünk van. Az N4-es szinten ugyanez a következőképp néz ki: 30 – 60 – 35 perc; az N3-ason pedig: 30 – 70 – 40 perc. Az N2-es szinten 105 percünk van a szókincs/kandzsi/nyelvtan/olvasott szöveg értésre, 50 percünk pedig a hallott szöveg értésére; N1 szinten az első részre 110 perc, a másodikra 60 perc áll rendelkezésünkre. A szekciók között rövid szünetet tartanak. Ez a felosztás itt megtekinthető egy ennél a folyó szövegnél esztétikusabb táblázatban.
A vizsga során 4 (a hallott szöveg értésénél néhol 3) válaszlehetőség közül kell kiválasszuk a helyeset, és besatíroznunk a vizsgalapon az ennek megfelelő oválist. A nyelvi ismeretek résznél kandzsik olvasatát kell megfejtenünk, vagy a hiraganával írt szó helyes kandzsiját kell megtalálnunk; különböző szavak közül kell a megfelelőt a mondatba illesszük; egy mondaton belüli szó helyes magyarázatát (körülírását) kiválasszuk; a mondatba illő szerkezetet megtaláljuk (partikulát, nyelvtani szerkezet (文型) egy részét, megfelelően ragozott szóalakot stb.). Az olvasott szöveg értése résznél rövidebb szövegekhez kaphatunk 1-2 kérdést (miről szólt a szöveg; egy bizonyos aláhúzott mondat vagy mondatrész mire utal stb.), illetve hosszabb szövegekhez több kérdést. A magasabb szinteken az olvasott szöveg értése nagyon hangsúlyos, rövid idő alatt kell nagyon sok oldalt elolvasni, érdemes erre odafigyelni. A hallott szöveg értésénél az egyszer lejátszott hanganyaggal kapcsolatban kapunk kérdéseket. Van, ahol a négy kép közül kell a megfelelőt kiválasszuk (pl. milyen egy szoba elrendezése, melyik tárgyról beszélnek stb.), van, hogy előbb a kérdést hallhatjuk, ezután a szöveget, majd a négy lehetőséget (a legtöbb feladatnál a válaszlehetőségek nincsenek kinyomtatva, ezeket is meg kell halljuk és meg kell értsük); van, amikor egy hosszabb szöveg után hangzik el a kérdés. Új típusú feladat a beszédszituációkban a megfelelő reakció kiválasztása (pl. „Hogy vagy?” – mit válaszol? „Tegnap óta.” vagy „Köszönöm, jól.” vagy „Kenyeret veszek.” – ez csak egy ilyen random kitalálmány by me :D).
A konkrét feladattípusokkal kapcsolatban érdemes megnézni egy JLPT-re felkészítő gyakorlókönyvet, ezek általában ugyanolyan feladatokat tartalmaznak, mint amilyen élesben előjön a vizsgán.
A 3-5. pont eltérő attól függően, hogy Magyarországon vagy Japánban történő vizsgázásról van-e szó! Először következik a magyarországi vizsga leírása, majd a japáni:
VIZSGAJELENTKEZÉS ÉS VIZSGÁZÁS MAGYARORSZÁGON
3. Hogyan tudok jelentkezni a vizsgára? Mennyibe fog kerülni? Mi szükséges a jelentkezéshez? Hogyan töltsem ki a jelentkezési lapot, mire ügyeljek?
Magyarországon a vizsgát a Károli Gáspár Református Egyetem Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete szervezi (röviden: KRE japán tanszék :D), itt pedig Máté Zoltán tanár úr a felelős a vizsga lebonyolításáért. A vizsga minden évben december első vasárnapján kerül megrendezésre, a jelentkezés pedig általában augusztus végétől szeptember végéig lehetséges.
A magyarországi Nemzetközi Japán Nyelvvizsgára való jelentkezés módja 2016-ban megváltozott, a papír alapú jelentkezési lapok helyébe internetes jelentkezés lépett! Ennek megfelelően a vizsgadíj befizetési módja is megváltozott. Interneten a jelentkezési időszak indulásától kezdve lehet jelentkezni, további információk a www.jlpt.hu honlapon.
A jelentkezéshez egy jelentkezési lap szükséges, melyet a Károli japán tanszéke titkárságán lehet kérni Nyergesné Marika néninél (1088 Budapest, Reviczky u. 4., harmadik emelet, a lifttel szemközt lévő ajtó), minden hétköznap 7-től 15 óráig (van, hogy Marika néni nincs az irodájában, akkor érdemes egy kicsit várni). 2012-ben a vizsgadíj 7500 forint volt, emellett 500 forintot kell fizetni a jelentkezési lapért és a tájékoztató füzetért. (Először kell az 500 forintot fizetni, a jelentkezési lap leadásakor pedig a 7500-at.)
A jelentkezéshez két igazolványkép szükséges, a kitöltött jelentkezési lapot szintén Marika nénihez kell visszavinni. Leadáskor visszajár a Test Voucher és a jelentkezési lap C másolata (ez utóbbi tavalyi újítás). A jelentkezési lapot érdemes golyóstollal, a tollat jól a papírra nyomva kitölteni, hogy az adatok átnyomódjanak a B és C másolatra és a Voucherre is. A nevünk írásakor ügyeljünk, hogy ne használjunk magyar ékezeteket, csak az angol ábécé betűit, illetve nevünket magyaros sorrendben tüntessük fel (nem kell megcseréljük a vezeték- és keresztnevünket, úgy kell írni, „ahogy azt az országunkban szokás”). 2008-ban én úgy tudtam, nagyon kell figyelni a számok írásmódjára, szerintem manapság ezt már nem veszik annyira komolyan, mindenesetre figyeljünk, hogy a számokat (főleg: 1, 2, 7 és 9) „japános” stílusban írjuk (bővebben ld. a tájékoztató füzetet – pl. a 7-est nem kell áthúzni, a 9-es végét nem kell bekanyarítani stb.). A 6-os pont egy tavalyi újítás: adjunk meg egy tetszőlegesen kiválasztott, nyolcjegyű számkódot: erre és a fenti sorszámunkra lesz szükségünk ahhoz, hogy az interneten meg tudjuk nézni az eredményünket. A címünk írásakor már használhatunk magyar ékezeteket. A 10-20-as „kérdések” a vizsga szempontjából nem jelentősek, ez csak egyfajta közvélemény-kutatás – válasszuk ki a válaszunknak megfelelő számot, és írjuk/jelöljük be! A 22-es pontnál (mailing address) azt a címet adjuk meg, ahová majd a bizonyítványunkat vagy az értékelőlapunkat várjuk, mivel ez a matrica kerül majd a borítékra, melyben majd annak idején ezeket meg fogjuk kapni.
4. Hogyan zajlik a vizsga? Hová kell mennem vizsgázni? Mit vihetek magammal, mit hagyjak otthon?
A vizsgát a Károli Gáspár Református Egyetem szervezi, de mivel az egyetem épülete nem túl nagy, általában egy-egy szintet kiszerveznek más helyszínekre. (Az első nyári vizsgán, 2016 júliusában minden szintet a KRE-n tartottak.) 2008-ban a ３級 vizsgázói kellett az ELTE BTK-ra menjenek, 2011-ben az N4 és az N3 került a Corvinus Egyetemen megrendezésre, 2012-ben és 2014-ben pedig több szintet is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartottak. Ha egy adott szint helyszíne nem a Károli lesz, arról az érintettek értesítést kapnak, de a vizsga napján a Károli aulájában is ki vannak függesztve a termek és helyszínek (sem az ELTE, sem a BCE, sem a PPKE nincs messze a Károlitól). Ha nem kapsz értesítést, a vizsga a Károli Bölcsészkarán lesz megtartva.
A vizsga 11:00-kor kezdődik, de legalább 10:30-kor meg kell jelenni a helyszínen. Ceruzát (B-s vagy 2B-s) és radírt mindenképp hozzunk magunkkal, illetve vizet, üdítőt, ételt, csokoládét stb. (a büfé vasárnap valószínűleg nem lesz nyitva). Tollra, hibajavítóra nem lesz szükségünk, hiszen csak a ceruzával megfelelően besatírozott ovális számít érvényes válasznak. (Akinek esetleg nincs ceruzája vagy radírja, a helyszínen kaphat kölcsön.) Mobiltelefonunkat ki kell a vizsga idején kapcsoljuk, akinek megszólal a telefonja, attól a felügyelő tanárok el kell vegyék a vizsgalapot (ez egyből eredménytelen vizsgát jelent). Nagyon szigorúan veszik azt is, hogy tilos a vizsga kérdéseit, válaszait lefényképezni, feljegyezni, a tesztfüzetet vagy annak anyagát bármilyen módon kijuttatni a teremből (neadjisten feltenni az internetre), ez is érvénytelen vizsgát von maga után, sőt, az illető soha többet nem tehet JLPT-t (legalábbis tavaly ezt mondták). A triviális dolgokról (nem teheted le más helyett a vizsgát stb.), illetve a kevesebb vizsgázót érintő infókról (pl. fogyatékkal élők vizsgázása stb.) most nem ejtenék szót, erről bővebb felvilágosítást a jelentkezéskor kapott tájékoztató füzet ad, illetve az illetékesekhez lehet fordulni ezzel (pl. MZ tanár úrhoz).
5. Mikor lesz meg a vizsgám eredménye? Hogyan jutok a bizonyítványomhoz?
A vizsga eredményét a vizsgát követő februártól lehet megnézni a JLPT honlapján. Ehhez szükség lesz az azonosítószámunkra (mely a C másolaton vagy a Test Voucheren látható) és a jelentkezéskor megadott nyolcjegyű kódra (a C másolaton).
A bizonyítványok és az értékelőlapok február környékén érkeznek a Károlira, innen válogatás után kezdik postázni a vizsgázóknak. (Nagy alakú boríték sikeres vizsgát jelent, mivel benne van a bizonyítvány; kis alakú borítékban csak az értékelőlap van, ez sikertelen vizsgát jelent.) Ha a bizonyítványra postázás előtt lenne szükségünk, pl. a Monbusó-ösztöndíjra való jelentkezéshez, akkor ez ügyben is érdemes megkeresni Máté Zoltán tanár urat. (A Károli japán szakosai között általában elterjed a hír, hogy megérkeztek a bizonyítványok, ekkor általában el is lehet kérni személyesen a tanár úr irodájában a borítékot, nem kell megvárni a postázást.)
VIZSGAJELENTKEZÉS ÉS VIZSGÁZÁS JAPÁNBAN
3. Hogyan tudok jelentkezni a vizsgára? Mennyibe fog kerülni? Mi szükséges a jelentkezéshez? Hogyan töltsem ki a jelentkezési lapot, mire ügyeljek?
Japánban a vizsgát a JEES, a Japan Educational Exchanges and Services szervezi. A jelentkezést be lehet adni jelentkezési lapon is (ezt én pl. az egyetememen lévő kis könyvesboltban láttam, azon kívül nem tudom pontosan, hol lehet beszerezni), de sokkal praktikusabb és célszerűbb az interneten keresztül jelentkezni. Az internetes jelentkezéshez a http://info.jees-jlpt.jp/ oldalt kell felkeresni, itt találhatunk információkat a vizsgák időpontját, jelentkezési határidőket, eredmények közzétételét illetően is. Japánban évente kétszer rendeznek vizsgát, minden júliusban és decemberben, a nyári vizsgára a jelentkezés március végén kezdődik, és április végén ér véget; a téli vizsgára szeptember elejétől októberig lehet jelentkezni.
Az internetes jelentkezéshez egy MyJLPT ID-re lesz szükségünk, vagyis regisztrálnunk kell a fent megjelölt oldalon. Kattintsunk a My JLPT ID 取得 gombra, majd a 個人 (egyéni) gombra. Válasszuk ki a számunkra megfelelő nyelvet (japán/angol), majd fogadjuk el a regisztrációs feltételeket (同意する). Ezt követően adjuk meg személyes adatainkat. A lakcímnél az 1-es rubrikába írjuk (japán) címünkből a városnévtől a 番地-ig terjedő adatokat, a 2-es rubrikába pedig, ha van, az épület nevét, egyéb adatokat. Mindenképp meg kell adnunk telefonszámot is! Ha megvagyunk az adatok beírásával, ellenőrizzük az adatainkat, és véglegesítsük a regisztrációt. A megadott e-mail címünkre egy megerősítő levelet fogunk kapni, a benne szereplő linkre kattintva 24 órán belül érvényesítenünk kell regisztrációnkat. Ezt követően kapjuk meg egy másik e-mailben a MyJLPT ID-nket.
Az üzenetben kapott ID-vel és a regisztrációnál megadott jelszóval a JEES JLPT főoldalán beléphetünk a rendszerbe. A rendszerben megnézhetjük a következő vizsga legfontosabb adatait, időpontjait, határidőit (最新試験案内), korábbi vizsgaeredményeinket, igényelhetünk hivatalos igazolást a vizsgaeredményünkről, és megnézhetjük a korábbi igazolás-kérelmeinket (受験結果・証明発行), megváltoztathatjuk személyes adatainkat (MyJLPT 登録情報変更), gyakran idézett kérdésekre kaphatunk választ (FAQ), és persze olyankor, amikor a meghatározott határidőn belül vagyunk, jelentkezhetünk a következő vizsgára is. A jelentkezésnél meg kell adnunk azt a régiót, ahol vizsgázni szeretnénk (pl. 近畿), később fognak értesíteni minket, hogy hová is kell mennünk pontosan. Figyelem! Fényképre is szükségünk lesz!
A jelentkezést követően be kell fizetnünk a vizsgadíjat, amely jelenleg 5 500 jen. A legpraktikusabb fizetési mód a konbiniben való befizetés, de más módokat is választhatunk a jelentkezésnél. A fizetéssel kapcsolatban e-mailt fogunk kapni. Ha pl. a Family Martban való fizetést választjuk, kapunk egy kódot (お支払受付番号). A Family Martban lévő FamiPorton keressük meg a számunkra megfelelő lehetőséget („egyéb befizetés” vagy hasonló), ha nem találjuk, kérjük az eladók segítségét (néha ők sem tudják). Figyelem! Tavaly a befizetésnél nemcsak az e-mailben kapott kódra, hanem a telefonszámunkra is szükség volt (az egyik kód a regisztrációnál megadott telefonszámunkkal volt azonos), ha az eladó nem tudja, milyen kódokat kér a gép, mondjuk neki, hogy volt ilyen precedens is 🙂
A befizetés után kapott bizonylatot őrizzük meg. E-mailben is fogunk kapni egy üzenetet a jelentkezés lezárultáról, majd postai levelezőlapon fogjuk megkapni a „Test Vouchert”, ezen szerepel majd, hová kell mennünk vizsgázni, és ezt kell magunkkal vinnünk a vizsgára is! (A nyári vizsga esetében a március-áprilisi jelentkezést követően június közepén szokták postázni.) Ne veszítsük el!
Blogbejegyzés a JLPT-vizsgadíj befizetéséről:
4. Hogyan zajlik a vizsga? Hová kell mennem vizsgázni? Mit vihetek magammal, mit hagyjak otthon?
A vizsga ugyanúgy zajlik, mint otthon, leszámítva azt, hogy hosszadalmas és szigorú személyazonosság-ellenőrzésre és feladatlap-kiosztásra és –begyűjtésre számíthatunk… A vizsga helyszínét a Test Voucherben közlik, 2014-ben például Kinki régióban az N1-es vizsgát az Oszakai Egyetem tojonakai kampuszán tartották, az N2-est viszont egy Oszaka megye déli részén lévő egyetemen.
Mindenképp vigyük magunkkal a Test Vouchert, útlevelünket vagy zairjú kártyánkat, B-s vagy 2B-s ceruzát, radírt, analóg órát. Mindenféle puskázás tilos, a mobiltelefonokat kikapcsolt állapotban egy borítékba kell helyezni a vizsga megkezdése előtt. Egyebek tekintetében minden megegyezik a magyarországi vizsga lebonyolításával.
Blogbejegyzés a JLPT-vizsgáról:
5. Mikor lesz meg a vizsgám eredménye? Hogyan jutok a bizonyítványomhoz?
A nyári vizsgák esetében (július első vasárnapja) augusztus végén, a téli vizsgák esetében (december első vasárnapja) január végén kerülnek fel a vizsgaeredmények a JEES JLPT oldalára. Figyelem! Aki papír alapon jelentkezett, nem tudja megnézni az eredményeit az interneten, meg kell várja a hivatalos bizonyítvány érkezését!
A vizsgabizonyítványt szeptember elején (nyári vizsga) vagy február elején (téli vizsga) kezdik postázni. Magyarországon letett vizsga esetében szép, A4-es bizonyítványt kapunk, ha azonban Japánban vizsgázunk, be kell érnünk egy pici, szétnyitható postai levelezőlappal, amely szétnyitás után összekunkorodik. Ezen szerepelnek adataink, maga a bizonyítvány, illetve eredményeink, ez a hivatalos bizonyítvány, ebből nem tudnak új példányt kiállítani, tehát akármilyen idétlen, pici papír is, nagyon vigyázzunk rá. Kérhetünk azonban hivatalos igazolást az eredményünkről (ez Japánban munkavállalásnál lehet szükséges), ez hasonlít a Magyarországon letett vizsgáról kapott bizonyítványhoz, ebből bármennyit igényelhetünk a JEES oldalán, azonban ez pénzbe kerül (Japánon belüli postázásnál 1 000 jen/példány, külföldre postázásnál 2 000 jen/példány).
Blogbejegyzés a JLPT-bizonyítvány érkezéséről:
6. Hogyan sorolható be a JLPT a Közös Európai Referenciakeret szintjei közé? Kapok-e akkreditált nyelvvizsga-bizonyítványt? Kapok-e pluszpontot a felvételin a JLPT-vizsgámért?
A JLPT, mivel szóbeli vizsga nem tartozik hozzá, csak nehézkesen sorolható be a CEFR által meghatározott szintek közé. Ennek ellenére van egy felosztás, mely így néz ki: N1 = C1~C2; N2 = B2~C1; N3 = B1~B2; N4 = A2~B1; N5 = A1~A2. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja a következőképp sorolja be a JLPT szinteket: ４級 vagy N5 = alapfok = B1; ３級 vagy N4 vagy N3 = középfok = B2; ２級 vagy １級 vagy N2 vagy N1 = felsőfok = C1.
Személyes vélemény következik. Én személy szerint óva intenék mindenkit attól, hogy a CEFR-szintek alapján tekintsen JLPT-nyelvvizsgájára. A JLPT ugyanis egy írásbeli, feleletválasztós teszt, tehát nyilvánvalóan vannak olyan kompetenciák – beszéd, szövegalkotás; tulajdonképpen a valódi „output” jellegű kompetenciák –, amelyeket nem mér megfelelően. (Szélsőséges példával élve: olyasvalaki is megszerezheti a bizonyítványt, aki szóban nagyon gyenge a nyelvből; vagy ha nagy szerencséje van az embernek, végig tippelgetve is bizonyítványhoz juthat.) Épp ezért én általában azt szoktam mondani, ha már magyar nyelvű megfelelőt keresünk az egyes szinteknek, legyen mondjuk így: N5 – kezdő szint; N4 – alapfok; N3 – alsó középfok; N2 – felső középfok; N1 – felsőfok. Nem vagyok híve annak a besorolásnak, amely az N4-et középfoknak, az N2-t felsőfoknak („B2~C1”-nek), az N1-et pedig „anyanyelvi szintnek” nevezi, ez a besorolás véleményem szerint nyilvánvalóan torzít. Véleményem szerint az N2, ha megfelelő beszédkészséggel társul, egy erős középfoknak felel meg, az N1 pedig – sajnos – igencsak távol áll az anyanyelvi szinttől.
Ahhoz, hogy magyar akkreditált nyelvvizsga-bizonyítványt kapjunk, külön kell akkreditáltatnunk a JLPT-nket. Vizsga nélkül egynyelvű írásbeli nyelvvizsgát, kiegészítő vizsgával kétnyelvű írásbeli nyelvvizsgát kaphatunk így. Mivel szóbeli része nincs a JLPT-nek, nincs mód arra, hogy komplex (C) nyelvvizsgát szerezzünk. Az egyetemi és főiskolai felvételin csak a komplex nyelvvizsgák érnek pluszpontot, így akár akkreditáltatjuk JLPT-nket, akár nem, a felvételin pluszpontot nem szerzünk vele. Japán szakra történő felvételinél sem számít, (a Károlin) csupán a csoportbeosztásnál segít: 2011-ben a felvételt nyertek közül a legalább ３級-vel, N4-gyel, N3-mal rendelkezők a haladó csoport óráira iratkozhattak fel. Hasznos lehet tudni azt is, hogy a KRE-n a japanológia mesterszakra történő jelentkezéshez legalább N2-es nyelvtudást kérnek (ám nyelvvizsga nem szükséges). Ha valaki mindenképp komplex japán nyelvvizsgát szeretne szerezni, az a Rigó utcában vizsgázhat le, a BGF-en tehet üzleti nyelvvizsgát, vagy emelt szintű japán nyelvi érettségivel szerezhet középfokú nyelvvizsgát. Fontos azonban tudni, hogy az egyetemi felvételinél, ahol egy nyelv érettségi tárgy, a legtöbb szakon nem fogadják el a japán érettségit (a japán szakokon sem!), csak az európai nyelvekből tett érettségit. A KRE japanológia mesterszakos felvételijén, aki rendelkezik N2-es vagy N1-es nyelvvizsgával, nem kell japán nyelven szöveget olvasson / fordítson / beszéljen az elbeszélgetésen. Azonban a nyelvvizsga, mivel nem akkreditált, a felvételi eljárásban pluszpontot nem ér!
7. Mi a teendő, ha nem sikerült a nyelvvizsga? Mit tegyek, ha elírták a nevemet?
Ha eredménytelen lett a nyelvvizsgánk, ne csüggedjünk! Érdemes megnézni, melyik tesztrészben vesztettünk el több pontot, melyik nem sikerült megfelelően. Erre a készségre érdemes a továbbiakban nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Újabb vizsgát viszont sajnos csak egy év múlva tehetünk, vagy próbálkozhatunk egy másik országban a nyári vizsgával (Magyarországhoz legközelebb Lengyelországban szerveznek nyári vizsgát).
Ha valamilyen adatunkat elírták a bizonyítványon, először is a Károlihoz (MZ tanár úrhoz) kell fordulni. Mivel az új bizonyítványt Japánból küldik ki, több hónapot is igénybe vehet egy elírás javítása. Ha Japánban vizsgáztunk, és elírták valamelyik adatunkat, a JEES-hez forduljunk.
8. Hogyan tudok felkészülni a vizsgára? Hol találok tankönyveket, tesztgyűjteményeket? Létezik-e nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam?
A vizsgára önállóan is fel lehet készülni különböző gyakorlókönyvek segítségével. A Japán Alapítvány budapesti könyvtárában (Aradi utca, Oktogontól kb. 2 perc) nagyon sok gyakorlókönyv található, ezek között vannak kölcsönözhetőek is, viszont helyben mindegyik olvasható, használható. Szintén helyben hallgathatóak a könyvek hanganyagai, a hallott szöveg értése tesztek, ehhez ott adnak magnót, fülhallgatót, és lehet gyakorolni. Ajánlanám az alábbi nyelvtankönyv-gyűjteményt is, ahol bőséges JLPT-könyvgyűjteményt találhattok. Személyesen a 日本語総まとめ (Nihongo Sōmatome) sorozatot ajánlom, ebből van külön kandzsi, szókincs, nyelvtan és olvasott szövegértés könyv is, jól össze vannak benne szedve a dolgok (de ne csak erre az egy könyvre támaszkodjunk kizárólagosan!). Szintén nagyon jó könyvsorozat a 新完全マスター, mind a nyelvtani, mind a szókincsfejlesztő, valamint kandzsioktató kötete nagyon hasznos lehet. Az N2-re vagy N1-re való készüléshez ajánlott a どんな時どう使う című nyelvtankönyv forgatása. Mind a nyelvtankönyv, mind a könyvsorozat olvasható (talán kölcsönözhető is) az Alapítványnál, vagy letölthető a fentebb bemutatott linken is.
A Momiji Nyelviskola minden évben indít a különböző szintekre felkészítő tanfolyamokat, erről részletesebb tájékoztatást a Nyelviskola honlapján találhattok, vagy keressétek meg Markó László nyelviskola-vezetőt!
Ha a JLPT-re készülsz, és magánóra érdekel, engem is kereshetsz, elérhetőségeimet l. az oldal tetején látható „Japán nyelvoktatás” vagy „Kapcsolat” fülön!
9. Mit érdemes tudni az idei, 2015. decemberi nyelvvizsgáról? Hogyan jelentkezhetek?
Az idei JLPT-t 2015. december 6-án tartják. A jelentkezés augusztus végén, szeptember elején szokott kezdődni, így jelenleg pontos információkkal még nem szolgálhatok. Viszont íme néhány információ a két évvel ezelőtti vizsgáról: A 2013-as JLPT-t a KRE szervezésében, december 1-jén tartották (az eddigiektől eltérően 11:30-kor kezdődött, és 11:00-ig kell elfoglalni a helyünket). Jelentkezni augusztus 26-ától, hétfőtől, szeptember 27-éig, péntekig lehetett. A vizsgadíj a 2013-as összeg maradt (7500+500 forint). Jelentkezni a fent leírtaknak megfelelően, a KRE-n lehetett, vagy postai úton, banki átutalással.
A jelentkezés elindulását követően bővebb felvilágosítást a 06-1/318-5915-ös és a 06-1/483-2866-os számokon kaphattok, illetve Máté Zoltán tanár úrnál e-mailben: matez@freemail.hu vagy matezolt@t-online.hu.
10. További kérdéseim lennének a JLPT-vel kapcsolatban – kihez fordulhatok?
A fenti telefonszámokon vagy e-mail címeken keresd MZ tanár urat, vagy ha úgy gondolod, hogy én is válaszolni tudok a kérdésedre, kommentelj a cikk alá, vagy küldj e-mailt a fejléc felett található „Kapcsolat” oldalon! 😉 (Esetleg itt is kutakodhatsz.)
További leírásokat a Nemzetközi Japán Nyelvvizsgáról itt találhattok:
11. Egy kis statisztika a 2014. decemberi vizsgáról:
- Összesen 321 339-en vizsgáztak világszerte, ebből 78 836-an Japánban.
- Legtöbben N1-es szinten vizsgáztak, ezt követi sorban az N2, N3, N4, N5 szintek
- Magyarországon összesen 436-an vizsgáztak, 27-en N1 szinten, 73-an N2-n, 139-en N3-on, 123-an N4-en és 74-en N5-ös szinten. Látható, hogy nálunk főleg a középszintű vizsgák a „népszerűek”, a legkönnyebb és a legnehezebb vizsgákon kevesebb a vizsgázó
- A közép-kelet-európai térségben Magyarországon volt a legtöbb vizsgázó, utánunk következik Románia (422 fő), Lengyelország (329), Bulgária (292) és Csehország (224) (viszont Lengyelországban nyári vizsgát is rendeznek, ahol legutóbb 462 fő vett részt)
Végezetül pedig:
Mottó: 「天気がいいから散歩しましょう！」 😀
(Aki volt már JLPT-zni, az érti. 😀 )
Ezeket is érdemes megnézni
(23-5) 【Jaejama-szigetek 5】 A hazaút. A kisivadai vár. Niki érkezése. Este a takojakisnál. Hazautazás novemberben: a repülőjegy megvétele. Tervek hétfőre.
(40-4) 【Kanszai-Kii 3】 Napfelkelte a Meotoivánál. Az Isze-szentély és a tömeg. Hajókázás a Toba-öbölben, a delfinsziget. Mi a bajom az angolozással? Séta a Jokojama-kilátóhoz. Hajókázás az Ago-öbölben. A túlfűtött vonat. A nehezen megtalálható szállás Kumano városában.
