Hogyan lesz valaki Monbusó-ösztöndíjas? (Kutatói ösztöndíj) Részletes infóposzt.

2013-ban, amikor a Monbusó Japán nyelv és kultúra programjára, vagyis a japán szakosoknak szóló egyéves ösztöndíjra jelentkeztem, írtam egy részletes bejegyzést a jelentkezés módjáról, mely itt érhető el. Idén a Kutatói ösztöndíjra jelentkeztem, így nem maradhat el erről sem egy részletes bejegyzés. Íme:

Mint ahogy a másik ösztöndíjról szóló bejegyzésben is megírtam, a japán kormánynak, pontosabban szólva a MEXT-nek (Oktatási, Kulturális, Sport-, Tudomány- és Technológiaügyi Minisztérium, Monbukagakusó, röviden Monbusó vagy Monkasó) többféle, külföldieket megcélzó ösztöndíjprogramja is létezik.

• Japán nyelv és kultúra program – japán szakosok pályázhatják meg, egyéves program, részletesebben l. a 2013-ban íródott bejegyzést
• Kutatói ösztöndíj – ez az, amire idén pályáztam, erről fog szólni a bejegyzés
• Undergraduate ösztöndíj – első diploma megszerzésére irányul, 1+4 éves képzés, alapvetően középiskolát frissen végzetteknek
• Tanári és tanítói ösztöndíj – általános iskolában vagy középiskolában oktató tanárok, tanítók által megpályázható ösztöndíj
• Young Leaders Program – a közigazgatásban dolgozók számára kiírt ösztöndíj

A másik bejegyzésben is leírtam, de szerepeljen itt is: az ösztöndíjakra való pályázás kezdete és lezárulta, határideje programonként és évenként eltérő, az aktuális időpontokért keresd fel a Magyarországi Japán Nagykövetség honlapját vagy a Nagykövetség Facebook-oldalát.

Akkor lássuk, hogyan is zajlik a kutatói ösztöndíjra való jelentkezés!

A kutatói ösztöndíjat olyan 18-35 év közötti személyek pályázhatják meg, akiknek már van egy legalább alapszintű egyetemi végzettségük, és valamilyen témában végzett kutatásukat Japánban kívánják folytatni. Érdemes kihangsúlyozni, hogy a Japán nyelv és kultúra programtól eltérően ez a program nem csak kifejezetten japán szakosoknak szól, így a japán nyelvtudás nem is előfeltétel; bármilyen végzettséggel, bármilyen témával lehet jelentkezni. Fontos azonban a téma: olyan fontos / újszerű témával érdemes jelentkezni, melynél meg tudja indokolni a pályázó, miért Japánban akarja ezt a témát kutatni, miért jó az a japán államnak, ha támogatja ezt a kutatást; mire lehet felhasználni a kutatási eredményeket; miért hasznos ez Japán és Magyarország számára. Fentebb azt írtam ugyan, hogy alapfokú egyetemi végzettség szükséges, ez azonban nem zárja ki azokat a pályázatból, akik az adott pályázati évben szerzik meg alapfokú diplomájukat (tehát egy harmadéves alapszakos hallgató már pályázhat, amennyiben igazolni tudja, hogy az adott évben megszerzi diplomáját).

A pályázatot minden év április tájékán írják ki, a pályázati kiírás megjelenik a Nagykövetség honlapján és Facebook-oldalán is. Az ösztöndíjakról többször szoktak tájékoztató előadásokat tartani a Nagykövetség munkatársai, például a Japán Alapítványnál is, az ez iránt érdeklődők figyeljék ezeket az időpontokat is a követségi honlapon.

A pályázat kiírásakor felkerülnek a honlapra a jelentkezéshez szükséges dokumentumok is. A jelentkezéshez szükséges leadni többek között egy egyetemválasztó lapot, melyen három egyetemet és három konzulenst kell megjelölni. Ehhez ajánlatos előre felvenni a kapcsolatot az egyetemekkel és a tanárokkal, hogy ne érje meglepetés az embert. Van viszont olyan egyetem, amely nem szereti az ilyen jellegű előzetes kapcsolatfelvételt (az én esetemben a Kiotói Egyetem volt ilyen). Én például számos egyetemet és tanárt megkerestem még a pályázat kiírása előtt. Volt olyan tanár, aki azt mondta, más tanárt ajánl, aki jobban ért a témához; volt, aki azt mondta, hamarosan nyugdíjba megy, ezért nem igazán vállal; sőt volt olyan egyetem, ahol ki se adták a tanár e-mail címét, azt mondták, csak azoknak adják ki, akik az ösztöndíj legelső válogatásán sikeresen átmentek (ez volt a Kiotói Egyetem). Végül meglett az a három egyetem és három tanár, akiket jelöltnek írtam be, így amikor kiírták a pályázatot, már nem kellett ezen stresszelnem.

A különböző dokumentumok összegyűjtésére – a Japán nyelv és kultúra programmal ellentétben – itt valamivel több az idő, hiszen áprilistól egészen július közepéig tart a jelentkezési időszak. A következőkben az egyes dokumentumokról írok néhány hasznos tudnivalót.

1. Jelentkezési lap: három példányt kell leadni belőle, mindháromhoz igazolványkép szükséges. Mint ahogy 2013-ban is, továbbra is a gépelve történő kitöltést javaslom. Az egyértelmű részekről most nem írnék, néhány dolog azonban fontos lehet. Például: a 6-3)-as pontnál megkérdezik, mikor szándékozol hazamenni az országodba. Itt – ha még nem tudod, szeretnél-e esetleg mesterszakra vagy doktori képzésre továbbmenni – be lehet írni nyugodtan 2 éves japáni tartózkodást, aztán ha úgy gondolod, hogy pályázol mesterszakra vagy doktorira, nem fog ez problémát jelenteni. A 9)-es pontnál a „Duration of Attendances” résznél lehet nyugodtan kerekíteni (tehát pl. 8 év, 5 év), viszont ha még megkezdett egyetemi képzésed van (pl. mesterszak), akkor ott a végzés várható évét is meg kell adni. A munkahelyeknél a diákmunkát, részmunkaidős munkát nem kell megadni.
2. Egyetemválasztó lap: ezen a lapon kell megjelölni a három egyetemet és a három konzulenst. Ebből csak egy példány szükséges, de erre is igazolványképet kell ragasztani. Szintén itt kell feltüntetni a kutatási téma címét is.
3. Kutatási terv: ebből a jelentkezési laphoz hasonlóan három példány szükséges, ez az egyik legfontosabb dokumentum, hiszen itt részletezed, mit és hogyan szeretnél kutatni. Én összesen kb. 3 600 karaktert írtam, japánul. Ha nem tudsz japánul, angolul is kitöltheted, hiszen az ösztöndíjnak nem feltétele a japán nyelvtudás, viszont japán szakosok esetében egyértelmű, hogy japánul érdemes írni a kutatási tervet. Én az első pontban részleteztem, eddig mivel foglalkoztam, jelenleg mit tanulok, milyen eddigi eredményeim voltak; a második pontban általánosságban leírtam, hogyan választottam ki a kutatási témámat, miért ezt a témát választottam; a harmadik részben pedig részletesen kifejtettem, pontosan mit, miért és hogyan szeretnék kutatni, mit vizsgálnék meg alaposan.
4. Tanulmányi eredmények igazolása: angol nyelvű igazolás szükséges; ha csak alapszakos diplomád van, akkor arról (Diplomamelléklet angol nyelvű része tökéletes), ha mesterszakra is jársz/jártál, arról is kell (ha még hallgatói jogviszonyod van, a Tanulmányi Osztálytól kérhetsz igazolást). Ebből 1 eredetit, 2 másolatot kérnek – értelemszerűen az eredeti diplomamellékletét senki nem fogja odaadni, így az eredeti alatt itt hiteles másolatot kell érteni. Tehát a Tanulmányi Osztály hitelesít, lepecsétel, aláír egy másolatot, melyről aztán készítesz 2 újabb másolatot.
5. Diplomamásolat: szintén 1 eredeti, 2 másolat kell – a Tanulmányi Osztállyal hitelesíttetni kell egy diplomamásolatot, majd azt újabb két példányban lemásolni.
6. Ajánlás: az angol nyelvű pályázati leírás elnököt/dékánt/konzulenst ír mint az ajánlást kitöltőjét, én japán szakosként a Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete intézetvezetőjétől (tanszékvezető) és az alapszakos diplomám konzulensétől kértem ajánlást, és mindkettőt leadtam. Fontos, hogy az ajánlást ekkor a pályázó nem láthatja, lezárt, „confidential” feliratú borítékban kell leadni.
7. Orvosi igazolás: a háziorvos kell hitelesítse, de az alapvető adatokat a pályázó saját maga is ráírhatja (pl. testmagasság stb.)
8. Dolgozatok absztraktjai: szakdolgozat, egyéb dolgozatok, publikációk absztraktjai. Én két dolgozatot jelöltem meg a pályázatban, így ezekről írtam absztraktot japán nyelven (angolul is megfelelő), mindkettő 1-1 oldalas lett.
9. Jelenlegi munkáltató igazolása: abban az esetben, ha teljes munkaidős állásod van (nem kötelező)
10. Művészeti jellegű pályázat esetében pályamunkák vagy zenei jellegű pályázat esetében CD (rám ez nem vonatkozott)

Ezek tehát a dokumentumok, amelyek a pályázathoz szükségesek. A kitöltött dokumentumokat a megadott határidőig kell eljuttatni a Nagykövetséghez, postán vagy személyesen. Én mindig is a személyesen történő leadást preferáltam, hiszen ilyenkor még meg lehet beszélni, mi nem megfelelő, mi hiányzik esetleg, lehet kérdezni. Ha személyesen akarod leadni a papírokat, előzetesen be kell jelentkezned a Kulturális Osztálynál, Popovicsné Pongó Katalinnál (az e-mail címe elérhető a követség honlapján). Fontos, hogy a Nagykövetségre csak személyi igazolvány bemutatásával lehet bejutni, ezért ezt mindenképp magunkkal kell vinni.

A papírok leadása után a következő lépés az írásbeli vizsga. Ennek az előzetes időpontja a pályázat kiírásakor megjelenik, de mivel lehetnek változások, a végleges időpontról e-mailben küldenek tájékoztatást. Az idei vizsgát (és tudtommal már a tavalyi, tavalyelőtti vizsgát is) az ELTE ÁJK egyik nagyelőadójában tartották. A kutatói ösztöndíjhoz japán nyelvből és angol nyelvből kell megírni a tesztet, aki viszont nem tud japánul, az a japán tesztet kihagyhatja (pontosabban beadhatja üresen). A japán teszttel kezdődik a vizsga, ez két órás, majd rövid szünet után az egy órás angol teszttel folytatódik. A japán teszt olyan, mint a Japán nyelv és kultúra program tesztje. A JLPT-hez hasonlóan főként karikázgatós, azonban van egy kandzsifelismerős és kandzsiírós feladat is. Három részre (kezdő – középhaladó – haladó) van osztva a feladatlap (mindhármat meg kell írni), az első rész körülbelül N5-N4 szintű, a középső rész N3-N2 (kicsit talán N1 is) szintű, az utolsó rész pedig kemény N1 szintű. Az angol nyelvi vizsga egyik feladata nyelvtani elemekre és szókincsre kérdez rá, van hibakeresős feladat is (melyik mondat hibás), illetve olvasott szöveg értése is. Mind az angol, mind a japán nyelvből az előző évek feladatsorai megtekinthetők a Japán Alapítvány budapesti irodájában. Mi az Undergraduate programra jelentkezőkkel együtt írtuk a vizsgát, hiszen a japán és az angol tesztet nekik is meg kell írniuk, viszont nekik a tesztsorozat folytatódik matematika, fizika, kémia stb. vizsgákkal is. 2016-ban, ha jól emlékszem, 38-an jelentkeztünk a kutatói ösztöndíjra és írtuk meg az írásbeli tesztet.

Aki túljutott az írásbeli teszten, meghívást kap a szóbeli interjúra, melyet az írásbeli után egy héttel rendeznek a Nagykövetségen. Idén, emlékeim szerint, 23-an maradtunk a szóbelire. Az interjún az ösztöndíjakért felelős diplomata, a Japán Alapítvány egyik oktatója, egy volt ösztöndíjas diák, az alapítvány másik munkatársa, illetve a fentebb említett Kulturális Osztály munkatársa van jelen, utóbbi kivételével mindenki kérdezhet, és mindenki értékel. Az interjú angol vagy japán nyelven zajlik, értelemszerűen az, aki nem tud japánul, beszélhet angolul; aki mindkét nyelven tud, választhat, de a japán mindenképp jobb benyomást kelt szerintem (japán szakosoknál egyértelmű, hogy japánul beszélünk…). Az interjún a bemutatkozást követően el kell magyaráznod a kutatási tervedet, miért tartod szükségesnek, fontosnak, miért pont Japánban szeretnéd végezni, mik a terveid a jövőben. Rákérdezhetnek arra is, voltál-e már Japánban, ha igen, volt-e kint valami nehézséged, bírni fogod-e az ott töltendő két évet stb. Az interjún 7 embert választanak ki.

Az interjú eredménye két hét múlva érkezett e-mailben. Én kicsit megijedtem mind az írásbelinél, mind a szóbelinél, mivel valószínűleg a jelentkezők sorszáma alapján küldték ki az értesítőket (én pedig hátul voltam a sorban, annak ellenére, hogy én adtam le legelsőnek a jelentkezési lapokat :D), ez pedig ugye azt okozta, hogy évfolyamtársak, ismerősök már megkapták az értesítést, én meg még nem. Ráadásul a szóbelinél az én értesítésem érkezése a következő napra esett, így izgulhattam egész este, vajon azért nem írnak, mert nem sikerült, vagy azért, mert később vagyok a sorrendben, vagy azért, mert véget ért a munkaidő a követségen (ez utóbbi kettő volt az igaz 🙂 ).

Amennyiben sikerült a szóbeli interjú is, következik a befogadó nyilatkozatok begyűjtésének szakasza. Ebben a szakaszban fel kell venni a kapcsolatot a kívánt egyetemekkel, tanárokkal, és kérni kell, hogy egy befogadó nyilatkozatot (ún. 受入内諾書) töltsenek ki. Ehhez a jelentkezéshez a Nagykövetség postán megküldi a pályázathoz leadott összes papír (kivéve az egyetemválasztó lap) egy, követségi pecséttel hitelesített példányát, melyek másolatai leadhatók az egyetemeknek. (Ekkor az a furcsa helyzet áll elő, hogy a mindeddig bizalmasként kezelt, lezárt borítékban leadott tanári ajánlások másolatai most eljutnak a pályázóhoz, így elolvashatjuk, mit írtak rólunk a tanárok 😀 ) Ezután többféle szcenárió is elképzelhető. Az énáltaltam megjelölt három egyetem a Kanszai Egyetem, a Vaszeda Egyetem és a Kiotói Megyei Egyetem volt, ezeken az egyetemeken találtam megfelelő konzulens-jelölteket. Mindhárom egyetemmel, mindhárom tanárral felvettem előre, még a jelentkezés előtt a kapcsolatot. A Kanszai Egyetemen megjelölt tanár (aki egyébként szerepelt már a Nipponföldi krónikában, hiszen az Oszakai Egyetemen ő tartotta az Edo-kori történelemórát, Ogurának hívják) továbbította az e-mailemet a Nemzetközi Osztálynak, ahonnan az egyik illetékes válaszolt, mindenfélét egyeztettünk a pályázatommal kapcsolatban. Kérték, hogy a követségre leadandó dokumentumok legvégső, leadás előtti változatát küldjem meg nekik is, hogy gyorsabban haladjanak az ügyek. Ezt meg is tettem, így amikor a szóbeli interjún való megfelelést követően kértem a befogadó nyilatkozatot, már csak az első válogatáson való megfelelésről szóló igazolást (a követség küldi postán a dokumentumokkal együtt, és az értesítéssel együtt e-mailben szkennelve is) kellett elküldenem nekik e-mailben, postázni nem kellett semmilyen dokumentumot. Miután kértem az iratot, kb. 1-2 héten belül megérkezett e-mailben a scan is, és EMS-sel maga a dokumentum is, sőt mellékeltek két tájékoztató kiadványt is az egyetemről. Az ügyintézéssel és a levelezéssel kapcsolatban nagyon jó benyomást keltett a Kanszai Egyetem. A Vaszeda Egyetemen is találtam ugye konzulenst, vele is felvettem a kapcsolatot előre e-mailben. Utána neki és az egyik Tanulmányi Osztály-szerű részlegnek küldtem e-mailt a befogadó nyilatkozatról. A Rjúgakuszei Center válaszolt, válaszul küldtek egy linket, hogy milyen dokumentumokat kell nekik postán eljuttatni (scant nem fogadnak el), van egy kitöltendő „information sheetjük”, kell nekik 3 igazolványkép, nyelvvizsga-másolat, és a követségtől kapott dokumentumok, ráadásul az egyetemválasztó lap is. Ezt a követség nem adja ki, nem is szokták az egyetemek kérni, valószínűleg azért nem is láthatnák, mert rajta szerepel, hányadik helyen jelöltük meg őket… Ennek ellenére a Vaszeda ragaszkodott hozzá, azt mondták, jó nekik követségi pecsét nélkül is, így hát elküldtem nekik kinyomtatva a leadás előtti utolsó változat scanjét. Jelen sorok írásának idején még nem érkezett meg a befogadó nyilatkozat a Vaszedától. Harmadik jelöltem a Kiotói Megyei Egyetem, itt is megtörtént előre a kapcsolatfelvétel. A konzulens-jelölt tanárnak és a rjúgakuszeiekkel foglalkozó osztálynak is írtam, csak a tanártól érkezett válasz, aki ki is töltötte a nyilatkozatot, mindenféle irat bekérése nélkül. Elküldte ellenőrzésre, hogy így megfelel-e, majd elpostázta ő is. A fentiekből látható tehát, hogy egyetemektől függ, hol hogyan állnak a befogadó nyilatkozathoz.

A következő lépés az lesz, hogy a befogadó nyilatkozatokat e-mailben elküldjük a Nagykövetségnek. Ezt követően pedig már csak várni kell, hogy Tokióban a Monbusó meghozza a végleges döntést: mehetünk vagy sem; és ha mehetünk, hová. Az előzetes tapasztalatok alapján decemberben vagy januárban fog érkezni a végleges válasz. A kiutazás időpontja április (vagy lehet választani szeptembert is, ez esetben másfél évig lehet Japánban lenni), ez előtt márciusban a volt ösztöndíjasok közgyűlésén a Nagykövetségen bemutatkoznak az áprilisban Japánba induló kutatói ösztöndíjasok.

Ez tehát a kutatói ösztöndíjra való jelentkezés menete. Én már csak a Vaszeda befogadó nyilatkozatát várom, majd leadom a papírokat, és azután már csak a végső döntést kell megvárni 🙂

Frissítés: megérkezett a befogadó nyilatkozat a Vaszedától is! Kicsit kalandos volt az érkezése, mivel valami noname futárszolgálattal küldték, akik nem találták a címet, próbáltak hívni telefonon, de én épp Japánban voltam, és nem tudtam felvenni, aztán végül a Vaszedától jött egy e-mail, hogy a futárszolgálat visszajelzett nekik, hogy „nem létező cím, elérhetetlen telefonszám”. Felvettem a kapcsolatot a futárszolgálattal, és másnap aztán gond nélkül megérkezett az irat. Így tehát le van adva mind a három papír, mostantól a Monbusó térfelén pattog a labda… 🙂

Frissítés: november 21-én érkezett egy e-mail a Nagykövetségtől, miszerint sikeresen túljutottam a válogatás második, nemzetközi fordulóján. Ez azonban még mindig nem a végleges eredmény, mivel a következő fázisban a Monbusó egyeztet a megjelölt egyetemekkel. A Követség szerint januárban lesz végleges eredmény, addig nem szabad felvenni a kapcsolatot az egyetemekkel. Most jön viszont a csavar a történetben. November 26-án jött egy e-mail az első helyen megjelölt Kandaitól, amiben arról tájékoztatnak informálisan, hogy a Monbusó megkereste őket, és ők intézik az intéznivalót, tehát hivatalosan is be fognak fogadni. Viszont ehhez – állításuk szerint – el kell végezni az ő felvételi procedúrájukat, többek között be kell fizetni 16 000 jent (amit később majd visszautalnak), meg elküldeni mindenféle hivatalos iratot. A furcsa az egészben az volt, hogy a diplomám, nyelvvizsgám stb. eredetijét kérték, de azt írták, az eredetiket nem adják vissza. Mikor erre rákérdeztem, azt mondták, hogy mindenképp az eredeti kell nekik, abban az esetben, ha csak 1 példány van az eredetiből (nonszensz az egész, hát azért eredeti, hogy csak egy példány legyen belőle, nem?!), akkor közjegyző által hitelesített okiratot kell küldeni nekik. Ezen a ponton vettem fel a kapcsolatot újra a Nagykövetséggel, hogy megkérdezzem, tényleg kezdjek-e el a közjegyzőhöz járkálni. A Nagykövetség arról tájékoztatott, hogy amíg nincs végleges döntés Japánban, egyik egyetem se kérhet tőlem semmit (hisz még nem biztos, hogy oda kerülök), és ezt lelevelezték a Kandaijal is. Érkezett ezután még egy e-mail a Kandaitól, amiben arról tájékoztatnak, hogy valóban meg kell várni a végleges eredményt, csináljak mindent úgy, ahogy a Nagykövetség mondja. Visszakérdeztem azért, nem probléma-e, ha emiatt kifutunk a Kandai hivatalos jelentkezési határidejéből (január közepe). Erre azt mondták, hogy egyelőre tételezzük fel, hogy még idén (2016-ban) megérkezik az értesítés a Követségtől, és akkor nem futunk ki az időből. De hát a Nagykövetség megmondta, hogy januárban jön az értesítés… Egyáltalán miért kell a Kandainak saját jelentkezési procedúra, ha én ezeket már mind elvégeztem az ösztöndíjra való jelentkezésnél? Ez az egész levelezés december elején zajlott. Pár nappal később a harmadik helyen megjelölt Kiotó Fudaitól is érkezett egy levél, konkrétan a választott témavezető tanártól. Arról érdeklődött, hogy eldöntöttem-e már (!), hogy melyik egyetemet választom (!), mert más rjúgakuszeieknek már mutattak kollégiumot stb., és az iroda sürgeti a tanárt, hogy adjon választ, arra az egyetemre megyek-e, vagy sem. Hihetetlen, mennyire nincsenek tisztában a jelentkezési procedúrával! Válaszomban elmagyaráztam, hogy én jelenleg csak annyit tudok, hogy a második fordulón túljutottam; innentől kezdve nem én döntök, hanem majd a Monbusó fogja meghatározni, hova mehetek, erről majd csak januárban kapok értesítést. Itt tartunk tehát most, 2016 utolsó napjaiban.

Frissítés: 2017. január 12-én megérkezett a végső döntés az ösztöndíjról! A részletekről, valamint a döntés beérkezése utáni héten elvégzett teendőkről az alábbi cikkben olvashatsz.