(65) A hirtelen jött hőség. A jelentkezés elküldése. Tokióban véget ér az esős évszak. Már megint új kólák. A szomszéd kihúzza a gyufát. A nyári kirándulások véglegesítése. Vita a hostellel az angol nyelv kapcsán.

Mindjárt utolérem magam a blogbejegyzésekkel 😀 Múlt héten egyik napról a másikra a sima hőség elviselhetetlen, párás hőségbe ment át. Elküldtem a jelentkezésemet a Japan Tentre, Tokióban véget ért a rekord rövidségű esős évszak, Szuitában pedig a szomszédom ezúttal végleg kihúzta a gyufát. Prezentálom a nyári kirándulások tervét is, és jó hosszan leírom az egyik hostellel folytatott e-mailes vitámat. Előzetesnek legyen elég annyi, hogy a fickó az udvariasan, japánul megírt levelemre képes volt azt válaszolni, hogy „I understand”. Bővebben lásd a posztban 😉

Borzasztóvá vált a hőség. Bár hivatalosan még tart az esős évszak, ehhez képest már olyan párás meleg lett, mint amilyen az esős évszak után szokott lenni. Igyekeztem nem használni a légkondit, mert drága, inkább a Reiko-szantól örökölt ventillátort nyomattam. Hétfőn aztán feladtam a Japan Tent jelentkezést a postán, remélem, hogy kisorsolnak engem is.

Pénteken érdekes hírt mondtak a tévében: Tokióban véget ért az esős évszak. Ez azért érdekes, mert eddig még soha nem ért véget júniusban. Június elején kezdődött, és június végén már véget is ért, ez rekord rövidség. Kanszaiban még nem ért véget, de gondoltam, itt is egy-két nap múlva be fogják jelenteni az esős évszak végét (tévedtem). Aztán kiadtak megint új helyi kólákat… már összegyűjtöttem az összeset, erre most megjelent megint vagy hat új. Oszakai dizájn továbbra sincs, van viszont Kósien-dizájn. A Kósien az a Nisinomijában lévő baseballpálya, hol a középiskolások baseball-bajnokságát szokták tartani, ami minden évben lázban tartja a népet. Nem érdekel a baseball, de a gyűjteménybe be akartam szerezni az új kólát. Gondoltam, megkérem Cune-szant, aki Nisinomijában lakik, hogy ha valahol lát ilyen kólát, akkor szóljon. De egész véletlenül Instagramon szembejött velem egy ilyen kólás kép. A posztoló egy hotel volt, azt írták, hogy a recepción lehet kapni az új helyi dizájnos kólát. Nézem, hát a hotel nevében az áll, Sin-Oszaka. Na mondom, ez akkor nagyon közel van. Rákerestem, kiderült, hogy még Sin-Oszakáig sem kell elmenni, a metró Eszaka utána megállójánál, Higasi-Mikuninél van az a bizonyos hotel. Így hát csütörtökön eltekertem a hotelig. Vicces volt, bementem, odamegyek a recepcióhoz, rámutatok a kólás hirdetésre, mondom, ezt a kólát nem szállóvendégek is megvehetik? Mondja a kishölgy, hogy igen. Na mondom, akkor kérek egyet, mert láttam véletlenül az Instán, hogy itt árusítják, és gondoltam, beugrom, és megkérdezem 😀 Röhögtünk 😀 Mondom, nem gondoltam volna, hogy hamarabb megtalálom egy hotelben, mint a bevásárlóközpontban 😀 Így hát van egy új kólásüveg a gyűjteményben, nyáron a kirándulások alkalmával meg majd be kell gyűjtenem a maradékot 😉

Vasárnap éjjel a szomszéd kihúzta a gyufát. Próbáltam volna aludni, de a nagy meleg miatt nem igazán tudtam. Erre fél kettőkor hazajött egy csajjal, kinyitotta a balkonajtót, és jó hangosan elkezdtek kiabálni, a csaj röhögött idióta hangon. Átkopoltam a falon, de semmi. Éjjel háromig zajongtak. Írtam megint a gondnok néninek, az ő ajtajára pedig kiírtam, hogy „Tanítsd meg a barátnődnek, hogy éjjel nem illik hangosan kiabálni! Bár ez az alapvető műveltség része kéne legyen.” Másnap a papírt letépte, és begyűrte a postaládámba. Bosszúból pedig kinyitogatta a szeméttároló ajtaját (nagy valószínűséggel ő az, aki „azzal vezeti le a feszültséget, hogy nyitva hagyja a szeméttárolót” – a gondnok néni elképzelése szerint), a biciklijét pedig a tároló közepén hagyta, hogy más ne tudja kiszedni a saját biciklijét. Hát én meg megfogtam a biciklijét, és elvittem a tároló legvégébe. Nehogy már egy idióta miatt szenvedjen az egész ház… A gondnok néni amúgy annyit csinált, hogy írt egy levelet nem az illetőnek, hanem az összes lakónak, nekem is, szóval mindenkinek lefénymásolta, amiben arra kéri a lakosokat, hogy éjjel ne hangoskodjanak, és ne használják a mosógépet. A szomszéd meg valószínűleg a levelet ki fogja dobni a szemétbe, és magasról tesz majd rá. De én megfogadtam, hogy mostantól nem leszek rá tekintettel. Miért nekem kell fejhallgatót használjak, hogy ne zavarjam őt? Hétfőtől ez megváltozott. Szépen fejhallgató nélkül ordíttattam én is hajnali háromkor a tévét. Mostantól én sem leszek tekintettel rá, épp eleget tűrtem másfél évig. Milyen jó már neki, jobb oldalt nem lakik senki, bal oldalt meg én lakom, ahonnan semmilyen zaj nem hallatszódik át. Vagyis ő nem kell hallgassa senkinek se a zajongását, viszont saját maga nyugodtan randalírozhat.

Véglegesítettem a nyári kirándulásaimat. A következőképp fognak kinézni a tervek:

• Július vége: a Fudzsi megmászása (időjárásfüggő)
• Augusztus eleje-közepe: Hokkaidó+Tóhoku kirándulás
• Augusztus vége: Isikava megye, Japan Tent? (ha kisorsolnak)
• Szeptember eleje-közepe: Nyugat-Kjúsú és Dél-Sikoku kirándulás

A térképen a két hosszú kirándulás útvonala így néz ki:

Ezeket az utakat tervezgettem tehát, mindenféle szállásokat foglaltam, illetve ilyen-olyan ügyekben leveleztem is hostelekkel. Ezek közül ki kell emelnem az Ibuszuki városában lefoglalt vendégházat, amelynek a tulajdonosával e-mailben vitára keltem. Hogy miért? Hát az angol nyelv használata miatt. Kiakasztott ugyanis.

A vendégháznak van egy honlapja, japánul, ahol lehet foglalni. Van egy Google Fordítóval készült angol oldal is, értelemszerűen én a japánt használtam. Szépen kitöltöttem az űrlapot, megadtam a nevemet latin betűkkel, majd katakanával is, beírtam a címemet japánul, kandzsikkal, illetve megadtam a japán telefonszámomat is. Elküldtem a foglalást. Erre fel jön egy angol nyelvű e-mail, amelyben tájékoztatnak, hogy a foglalás csak két hónappal a kívánt nap előtt lehetséges, próbáljam meg később. Ezzel még nincs is gond, de mást is ír, nézzük csak:

My hostel reservation is up to 4 months ahead of the current month.
Because it is April now, it is reservation reception until July.
In June, you can make a reservation for September.

The homepage of my hostel has an English page.
Please change to English page when making a reservation.
By the way, the contents necessary when making a reservation are as follows.
・Name
・Age
・Nationality
・Address
・Mobile Phone number
・Date Of Check-In
・Date Of Check-Out
・Number Of People ( breakdown of male and female )
・Room Type
・Your check-in time ( between 15:00～21:00 )
・Request or question

Azt mondja, hogy váltsak át az angol oldalra, ha foglalni szeretnék. Mégis miért? Hisz japánul megadtam az adataimat! Ráadásul felsorolja, hogy milyen adatok szükségesek – ezeket mind meg is adtam!

Válaszoltam a fickónak japánul. Megírtam, hogy köszönöm a tájékoztatást, akkor majd később ismét próbálkozom a foglalással. És megkérdeztem japánul, hogy miért kéne angolra váltanom. Hisz tudok japánul, és a japán nyelvű oldalon meg is adtam a kért adatokat. Ez esetben mi szükség van az angol oldalra való átváltásra? Jött a válasz japánul. Azt írja, elnézést, ha tudok japánul, akkor persze használhatom a japán oldalt is.

Ezzel egy időre le lett tudva a dolog. Júniusban ugyebár ismét foglaltam. Megint kitöltöttem a japán nyelvű oldalon az űrlapot, megint elküldtem. Jön a visszaigazoló e-mail… angolul. Akkor hagytam a fenébe a dolgot, örültem, hogy megvan a foglalás. Viszont ahogy variáltam az útitervemet, úgy alakult, hogy meg kell hosszabbítsam egy nappal az ibuszuki tartózkodásomat, ezért e-mailt írtam a szállásadó fickónak japánul:

Tisztelt …!

… vagyok, aki a minap foglalt … időpontra. Megváltozott az útitervem, ezért szeretném két éjszakáról három éjszakára módosítani a foglalást. Érdeklődni szeretnék, hogy ez lehetséges-e.

Üdvözlettel:
…

Ez tehát japánul volt írva. Jött is a válasz:

Dear Mr. …

I understand.

Changing from 2 nights to 3 nights is possible.

Na ez volt az utolsó csepp a pohárban 😀 JAPÁNUL ÍROK NEKI LEVELEET, ÉS KÉPES VISSZAÍRNI AZT, HOGY I UNDERSTAND?? Hát válaszoltam én is neki:

Tisztelt …!

Köszönöm a gyors válaszát és a foglalást módosítását.

Üdvözlettel:
…

Utóirat:

Elnézést kérek, de szeretnék tanácsolni valamit. Úgy gondolom, nem jó dolog, ha azt feltételezi a levelezőpartneréről, hogy az nem tud japánul, vagy hogy angol az anyanyelve, csak azért, mert megnézte a nevét, és az a név nem egy japán név volt. Amikor először próbáltam foglalni a honlapon, egy olyan e-mail kaptam, melyben az állt, hogy használjam az angol nyelvű honlapot. Aztán amikor ismét foglalni próbáltam, megint egy angol nyelvű visszaigazoló e-mailt kaptam. De hogy nemcsak az automatikus visszaigazoló e-mailek angol nyelvűek, hanem a személyes, japán nyelvű érdeklődésemre is angolul kapok választ, ráadásul egy japán embertől, az eléggé meglepett. Ami a foglaláskor megadott adatokat illeti, az én állampolgárságom nincs feltüntetve sehol, a címem egy japán cím, és a telefonszámom is egy japán szám. Egyedül egy dolog, a nevem az, ami nem japán név. Ugyan nem az angol az anyanyelvem, de értek angolul, tehát nem arról van szó, hogy nem értettem meg, mi áll a levélben. Azonban van sok olyan külföldi is, aki bár tökéletesen beszél japánul, egyáltalán nem ért angolul. Ezenkívül, sokan vannak olyanok is, akiknek a nevük ugyan nem japán név, de félig japánok, Japánban születtek és nőttek fel, és a japán oktatásban vettek részt, ezért nem beszélnek angolul. Ha egy ilyen személy japán nyelvű érdeklődő e-mailére angolul válaszol, akkor azt a partner diszkriminációként értelmezheti. Gondolom, a japánok is mérgesek lennének, ha például Európában egy helyi nyelven írott levelükre kínaiul kapnának választ.

Egyre több turista érkezik Japánba, akik nem beszélik a japán nyelvet, ezért nagyszerű dolog, ha Ön tud angolul, viszont ha olyasvalakivel szemben használja, aki tud japánul, udvariatlanságnak számíthat. Ha japán nyelvű levelet kap, azt tanácsolom, ne nézze a partner nevét vagy nemzetiségét, hanem válaszoljon neki japánul.

Elnézést a hosszú levélért.

Azt gondolná az ember, ebből megérti, mi a problémám azzal, hogy csak a nevem alapján ítélve a japán nyelvű e-maileimre mind angolul (ráadásul tört angolsággal) válaszolgat. De nem, valahogy nem fogta fel. Nézzük csak a válaszát (ez már japánul jött):

Tisztelt …!

Köszönöm az észrevételeit. Értem, hogy mire gondolt az észrevételeiben. Viszont hadd magyarázzam meg.

Én nem rossz szándékból válaszoltam Önnek angolul. Az én hostelemben nemcsak japánok, hanem különféle országokból érkező vendégek is meg szoktak szállni. Én csak két nyelven tudok, japánul, az anyanyelvemen, valamint angolul.

A nem japán vendégekkel szemben, érkezzenek akárhonnan is, angolul beszélek. Az Ön neve alapján nem feltételeztem, hogy angol az anyanyelve. Mivel az angol az egyetlen idegen nyelv, amit én beszélek, és manapság az angol a világnyelv, ezért válaszoltam angolul.

Nem diszkrimináció miatt tettem így, csak arra gondoltam, hogy így lesz jó. A további e-mailezés, illetve a szeptemberi becsekkolás idején mindvégig japánul fogok beszélni.

Ha ez az ügy kellemetlenül érintette Önt, elnézést kérek. De kérem, értse meg, hogy nem voltak diszkriminatív szándékaim.

Üdvözlettel,

….

Ez mind szép és jó, hogy nem voltak diszkriminatív szándékai, meg rossz szándékai… csakhogy úgy látszik, nem értette meg, miről beszéltem. Hisz azt magyarázza, hogy ő a nem japánokhoz angolul beszél, nekem meg azért írt angolul, mert az az egyetlen idegen nyelv, amit ő beszél. Ha magyarul írtam volna neki, akkor ezt a választ meg is értem. DE ÉN JAPÁNUL ÍRTAM!!! Azt írja, hogy csak két nyelven beszél, japánul és angolul. És azért írt angolul, mert más idegen nyelvet nem tud. DE HA JAPÁNUL KAP EGY E-MAILT, MIÉRT VÁLASZOL ANGOLUL?! Ha a címzettnél nem Dányierü lett volna, hanem Tanaka, akkor is angolul válaszolt volna? Különben is, honnan tudja, hogy én külföldi vagyok? Az állampolgárság nem szerepelt a kitöltendő adatok között. Ismét válaszoltam neki:

Tisztelt …!

Köszönöm a válaszát.

Természetesen nem gondolom, hogy rossz szándék vezérelte volna, amikor angolul válaszolt, és nem is szeretném kioktatni Önt. Csak szerettem volna jelezni, hogy ha egy japán foglalásra vagy e-mailre állandóan angol nyelvű válaszok érkeznek, azt valaki diszkriminációként vagy illetlenségként értelmezheti.

Ön azt írja, hogy a külföldi vendégekkel szemben, akárhonnan is érkeznek, mindig angolul beszél. Viszont a foglalásnál nem kérdezte, hova valósi vagyok, így amikor az én e-mailemre válaszolt, Ön nem tudhatta, hogy én japán vagyok, vagy sem. Valószínűleg Ön az én nevemet látva gondolta azt, hogy angolul kéne válaszoljon. Azonban a különféle országokból érkező szállóvendégek között, származásuktól függetlenül, vannak olyanok, akik tudnak angolul, és akik nem; akik tudnak japánul, és akik nem; olyanok, akiknek a nevük japán ugyan, de igazából külföldön nevelkedtek, és nem beszélnek japánul; és olyanok, akiknek külföldi nevük van, de például egyik szülőjük japán, Japánban nőttek fel, és beszélnek japánul. Ha Ön csak az illető neve alapján dönti el, milyen nyelven válaszoljon, az különféle félreértésekhez vezethet.

Például van egy ismerősöm, akinek az édesapja külföldi, ezért az ő neve is egy külföldi név, de ő maga Japánban nőtt fel, japán állampolgár. Ha egy ilyen személy japánul érdeklődik, és többször is angol nyelvű választ kap, akkor úgy érezheti, hogy semmibe veszik azt, hogy ő maga japán, hogy beszél japánul, és hogy Japánban nőtt fel, ezáltal megsértheti őt. Hasonlóképpen, ha egy külföldi erőfeszítéseket téve megtanult japánul, és használja a japán nyelvet, majd a japán nyelvű e-mailére válaszul állandóan angol leveleket kap, úgy érezheti, hogy csupán a neve miatt hiábavaló volt az erőfeszítése. Azt gondolhatja, hogy csak azért, mert ő külföldi, a japánok nem hajlandók meghallgatni, amint ő japánul beszél. (Vagyis, ha nincsen is Önnek diszkriminatív szándéka, egy úgynevezett „rejtett diszkrimináció” bújik meg itt.) Továbbá, vannak olyan külföldiek (főleg oroszok és kínaiak), akik folyékonyan beszélik a japán nyelvet, de nem beszélnek jól angolul. Ha ők japánul érdeklődnek, és olyan választ kapnak, amiből egy szót sem értenek, az valószínűleg kellemetlenül érinti majd őket.

Ön azt írja, hogy csak két nyelven tud, japánul és angolul. Ha egy angol nyelvű érdeklődésre angolul tud válaszolni, valamint az angol nyelvű honlapról érkező foglalásra angolul tud visszaigazolást küldeni, az nagy segítség azok számára, akik nem értenek japánul, és biztos nagyon örülnek is ennek. Viszont vannak olyan helyzetek, amikor nem muszáj az angolt használni. Vagyis, ha japán nyelven kap e-mailt, ha a japán oldalról kap foglalást, akkor ne válaszoljon mindenáron angolul. Az a legbiztosabb, ha egységesen japánul válaszol, akárhonnan is származik a partnere. Hisz ha a vendég japánul írt Önnek, akkor a japán nyelvű választ is érteni fogja! Ellenben azt, hogy angolul ért-e a vendég, Ön nem tudhatja…

Elnézést, hogy ismét hosszú levelemmel raboltam a drága idejét. Várom az ibuszuki kirándulást.

Üdvözlettel:

…

Erre már nem érkezett válasz. Szerintem eléggé érthetően fogalmaztam, ez alapján én úgy vélem, hogy meg kéne értse bárki, miről magyarázok. De szerintem ez a fickó arra gondolhatott a levelemet olvasva: „mit akar már ez az amerikai, miért nem ír angolul?!” 😀

Ha ez nem lett volna elég, később foglaltam szállást a Fudzsi hegyen is. Itt is egy japán nyelvű honlap volt, szépen megadtam itt is az adatokat. Jött is az automatikus visszaigazolás japánul. Pár perc múlva pedig a végleges visszaigazolás is, amit nem a rendszer küld automatikusan, hanem egy élő ember. Persze ez már angolul érkezett. A foglalásnál itt sem kellett megadni állampolgárságot, ugyanúgy a nevem, a címem, telefonszámom szerepelt az űrlapon, minden japánul, japán írásjegyekkel kitöltve. Másnap aztán egy hokkaidói buszos kirándulást foglaltam le. Ez is japán honlap volt, itt is megadtam a kért adatokat. Aztán jött az angol nyelvű visszaigazolás. Ami azért is vicces volt, mert az automatikus visszaigazoló e-mailben japánul szerepelt az, hogy „Ország: Japán”. Egy japán embernek angolul küldenek visszaigazolást?! Nem, persze hogy nem. De ők is csak a nevemet nézték, és ez alapján megítélték a nyelvtudásomat. Persze ezt még meg lehet érteni, hisz lehet, hogy egy külföldi Google Fordítóval lefordítja a honlapot, és valahogy kitölti az űrlapot (bár azt kétlem, hogy ilyenkor japánul, kandzsival adná meg a címét, meg katakanával megadná a nevének az olvasatát), de igazából nem tud japánul, ezért biztosra mennek, és angolul küldenek visszaigazolást. Na de az, amikor japánul írok egy levelet, nem űrlapot töltök ki, hanem udvariasan érdeklődöm, és erre jön az angol válasz, az azért már több a soknál. Legyen olyan szívesek, ne a nevem alapján eldönteni, hogy milyen nyelven értek, és milyen nyelven nem. Ha japánul írok, akkor ne erőltessék az angolt!

Hát ennyi volt a heti kiakadásom, remélem, mindenki élvezte 😀