(72-3) 【Hokkaidó+Tóhoku 14】 Todogaszaki, Honsú legkeletibb pontja. A kis csapat. Az igazolás megszerzése és a boriték feladása. A Dzsódogahama-tengerpart és a tájékozatlan buszsofőr. Szállás Moriokában. Eső-előrejelzés.
Üdvözlet Moriokából, Ivate megyéből! A mai napon a guesthouse-os kis csapattal eljutottam Honsú legkeletibb pontjára, ezzel meghóditottam Honsú mind a négy különleges földrajzi pontját! Utána meg is szereztem a Mijako állomásnál az igazolást, és még a Dzsódogahama-partra…
(72-1) 【Hokkaidó+Tóhoku 12】 Átkelés Honsúra a Hokkaidó-sinkanszennel. Az Okucugaru-Imabecu állomás. Látnivalók a Tappi-foknál. Országút-lépcső, Szeikan-alagút múzeum. Inakadate falu rizsföld-művészete. Érkezés Aomoriba.
Üdvözlet Aomoriból, Aomori megyéből! Ezennel megkezdődik a kirándulásnak a tóhokui szakasza, ugyanis a mai napon a Hokkaidó-sinkanszennel átkeltem Honsú szigetére! Szó lesz vonatokról, a Tappi-fokról, országútnak minősülő lépcsőről, a Szeikan-alagútról, aztán Inakadate faluba is ellátogatunk.
(51-4) 【Kósinecu+Kelet-Japán 6】 A japán busók hazája: Oga. Erős szél és eső a Njúdózakinál. Akitai nyelvjárás, elnéptelenedő vidék. Oga onszen. Érkezés a télbe: hó és latyak Jokotéban. A jokotei vár. Szállás, cipőszáritás Dzsúmondzsiban.
Üdvözlet a Sindzsóból Jamagata felé tartó vonatról! A kirándulás hatodik napján beléptem Akita megyébe, megküzdöttem a széllel, az esővel, aztán még a hóval is. Ha Jamagatába lépve a tavaszból az őszbe értem, akkor Akitában mondhatjuk, hogy megérkeztem…
[177. NAP] Szakai: kofun, múzeumok, önkéntes néni. Egy valaha virágzó város napjainkban. Szumijosi Taisa. Séta térdfájással és rosszulléttel. Képek!
Szerdán aztán megint jó idő lett, így hát gondoltam egyet, és leugrottam Szakai városába (Oszaka belvárosától délre), hogy megnézzem Nintoku császár kofunját és környékét.