[182. NAP] Fél éve Japánban. A minói rovarmúzeum. Csupa jó hír: ösztöndíjinfó, félévi eredmények, a csomag megérkezése! (Képek a rovarokról!)

Ma elég sok minden történt, ahhoz képest, hogy itthon voltam (egy kis minói kitérőt leszámítva) egész nap. Reggel későn keltem, mert éjjel sokára végeztem a dolgaimat. Összekészülődtem, és egy óra körül elindultam Minóba (ugyebár mi is Minóban vagyunk, ilyenkor úgy értem, a városközpontba, az állomáshoz), hogy a kuponfüzet utolsó kihasználásaként megnézzem a rovarmúzeumot (ugye ősszel, amikor a vízesést és a momidzsit mentem megnézni, épp zárva volt). Előtte beugrottam a CJLC irodájába, hogy megkérdezzem, megvan-e már az áprilisi aláírás határideje. Mondtam is, hogy ne haragudjanak, hogy ennyiszer kérdezem, de 6-án jövök haza, és tudni szeretném, lekésem-e így az aláírás első határidejét. Itt kaptam az első jó hírt: az áprilisi aláírás határideje 7-e, vagyis épp alá tudok még írni az érkezésem másnapján, így idejében megkapom az ösztöndíjat! Lehet, hogy már írtam, de ez úgy néz ki ez a rendszer, hogy ha a hó eleji első határidőig aláír az ember, akkor a hó végén (jelen esetben 28-án) megkapja az adott hónapra az ösztöndíját. Ha viszont lekéssük az aláírást, és csak a második határidőn belül sikerül aláírni, akkor csak a következő hó közepén kapjuk meg a pénzt (a koleszdíjat, internetdíjat viszont ettől függetlenül levonják, meg ugye kajálni és útiköltségre is kell a pénzt…). Szóval ez egy nagy megkönnyebbülés volt. Ki tudtam volna gazdálkodni a dolgot akkor is, ha lekésem a határidőt, de mégis macerás lett volna, így sokkal kényelmesebb. Elmentem tehát Minóig, itt először is 13 000 jent töltöttem az IC-kártyámra. Minek ilyen sokat? Mert kiszámoltam,hogy Tokióban max. ennyit fogok elutazgatni a 12 nap alatt, és mivel a JR Nyugat-Japán által kibocsájtott ICOCA-kártya kompatibilis a JR Kelet-Japán régióiban, ezért az itteni kacsacsőrű emlősös, kék kártyácskámat tudom Kantóban is használni. Vagyis nem kell állandóan jegyet venni, és a kantói IC-kártyát (azt hiszem, SUMICA-nak hívják talán?) sem kell beújítani. Ezután felmentem a rovarmúzeumba. Sok-sok nagy rovar, bogár volt feltűzve gombostűvel, kiállítva üveg alatt, nagyon érdekesek voltak, én kiskoromban nagyon szerettem a bogarakat, gyűjtöttem is össze mindenfélét, szóval engem érdekelt ez a téma. A verébdarazsak viszont még mindig ijesztőek. Hatalmasak! Így üveg alatt oké, de ezek nyáron elő fognak bújni, és itt fognak röpködni! A kedvencem a rovarmúzeumban a lepkés terem volt. Egy üvegházhoz hasonló teremben sok-sok virág volt, és szabadon röpködtek a lepkék, lehetett sétálni a teremben, közelről meg lehetett nézni őket. Csináltam sok jó képet, a galériában láthatóak. Miután ezt megnéztem, visszasiettem a buszhoz (óránként csak egy busz van), és visszajöttem a kampuszra. A boltba indultam, amikor látom a FB-n, hogy az egyik csoporttársam kirakta, hogy át lehet venni a CJLC-nél az őszi félév eredményeiről szóló igazolást. Így hát a bolt előtt beugrottam oda. Minden tárgyam S-es lett (ez ilyen 5*-féleség), kivéve egy A-st, az ókori törit, ahova csak be kellett járni, az S-ért meg lehetett volna írni egy repótot, de arra nekem már nem volt időm. Mondjuk nekem nem voltak durva repótoírós óráim, a nyelvórákat meg szerettem, kandzsikat megtanultam, nyelvtant is… remélem, hasonló lesz a következő félév is 🙂 Amikor jövök ki a CJLC irodájából, látom, hogy délelőtt óta kirakták az üzenőfalra az egész év aláírási határidőinek és utalási napjainak listáját. Na de nem volt nálam se papír, se toll, se fényképező… visszamentem a koleszba, vettem papírt és tollat, majd vissza CJLC-be. Leírtam mindent, ezek alapján az utolsó havi ösztöndíjunk szeptember 18-án érkezik, vagyis addig mindenképp itt leszünk. 1-jén lesz az utolsó prezentációnk a kutatásunkról, szeptember második hetében a bizonyítványosztás, és ezután még legalább egy hetet itt leszünk, szóval lehet, hogy még a tóhokui utamat is meg tudom ejteni. Na de ez majd elválik annak idején. 18-a viszont Magyarországon az őszi félév második hetének csütörtökje, tehát ha 19/20/21-én repülnénk haza, akkor pont két hetet hiányoznék az egyetemekről. 22-e meg a szülinapom 🙂 Szóval ezekkel a dátumokkal variáltam most egy kicsit. Aztán átmentem a boltba, a százjenes boltból bevásároltam pár olyan dolgot, amit majd annak idején haza akarok vinni (műanyag donburis tál, pálcika stb.), mivel itt szépen eláll a szobámban, áprilisban viszont áfaemelés lesz, ami ugyan csak 3 jent dob rá az összegre 100 jenenként, na de akkor is, ha megvehetem most a dolgokat, akkor miért vegyem meg később drágán? Majd hazajöttem, és kíváncsiságból megnéztem a Posta nyomkövető oldalán, nincs-e fejlemény a Magyarországra feladott 20 kiló könyvemmel kapcsolatban. És van! Megérkezett tegnap a csomag Magyarországra, és most a vám előtt van! Megkönnyebbültem, de még reménykedem, hogy a vámon is sikeresen átjut… ha minden rendben lesz, indulhat a következő adag! 🙂 Egyszóval csupa jó hírt kaptam ma. És ráadásul ma van pont egy fél éve (6 hónapja), hogy megérkeztem Japánba! (Szeptember 23-án szálltunk repülőre, 24-én reggel érkeztünk.) Még fél év van előttem, remélem, hasonlóan eseménydúsan és sikeresen fog telni, mint az első hat hónap! 🙂 Most pedig gyorsan megírom volt gimnáziumom diákújságjába a cikksorozatom második részét, illetve átnézem a Nana legújabb kötetét (Mondoconra jön ki), hogy ennyivel kevesebb dolgom maradjon holnapra. Holnap pakolás, szerdán pedig irány Tokió! 😉 (Ja és hogy fokozzam a jókedvet: rohadt jó idő van. Már szinte kabát se kell. Itt a tavasz!) Galéria a rovarokról, lepkékről: