[77-82. NAP] Órák. Késés a DR-ről. Dolgozatok. Készülődés a nagy kirándulásra.

Nézzük az e heti eseményeket!

Hétfőn az első két óra szokás szerint lezajlott, az olvasottszövegértés-órán érdekes volt, hogy pont jövő hétfőn fogunk Nagaszakiról olvasni, én meg ugye szerdán megyek Nagaszakiba. Mondtam is a tanárnőnek, hogy micsoda véletlen egybeesés 🙂 Az utolsó, moderntöri-órán tesztírás volt, méghozzá úgy, hogy nyolc kérdés közül kellett kettőt kiválasztani, és azt kifejteni, de az óra első fél órájában lehetett használni jegyzetet, szótárgépet, majd fél óra után kaptuk meg a való dolgozatlapot, amire egy óránk volt kifejteni a két kérdésre a választ. Ugye az utolsó órában már nem lehetett semmit se használni, szótárgépet se, ezt viszont a tanár elfelejtette ellenőrizni, így volt, aki szinte végig használta, a tanár meg csak kábé negyed órával a vége előtt jött rá, hogy elfelejtett szólni. Én elraktam a gépet, de igazából nem is volt szükség rá, nem volt vészes a dolog.

Múlt héten azt mondtam a sidószenszeiemnek, hogy erre a hétre befejezem a kutatásomhoz kapott könyvet, ezt persze hétvégén nem sikerült megtennem, így hát gondoltam, hétfő este még haladok egy kicsit, elolvasok pár oldalt. Így késő estig olvastam. Másnap a megszokott 13 órától eltérően 10:30-kor lett volna a DR, csakhogy a nagy olvasásban előző este elfelejtettem beállítani az ébresztőórát… Gyanús volt reggel, hogy emlékeztem, mit álmodtam (máskor nem szoktam), ránéztem az órára: 10:50! Na gyorsan öltöztem és rohantam, persze nem volt gond, mert húsz perccel ráhúztunk a végén, és így szintén másfél órás lett a DR, na de akkor is ciki volt 😀 Tutorozás ezen a héten nem volt, mert mindkettőnknek sok dolgunk és tanulnivalónk volt, így hát szóltunk a tutornak, hogy ezen a héten inkább ne legyen.

A teendőim közül az egyik legfontosabb a jövő heti nagy kjúsúi utam (amiről már írtam régebben) megszervezése. Megszervezés alatt azt értem, hogy minden város esetében megnéztem a látnivalókat, felállítottam egy programot, hogy milyen sorrendben érdemes a dolgokat megnézni, térképen utánanéztem, felírtam, mi mennyibe kerül, meddig van nyitva stb., ezeket összeírtam egy dokumentumba, térképet mellékeltem hozzá, tehát percre pontosan megterveztem a hetet. Mindezt azért kellett, mert ugye az utazás drága, így többször nem fogok tudni visszamenni Kjúsúra, így hát most kell mindenhol a lehető legtöbb dolgot megnéznem. Ha minden jól megy, akkor sintó szentélytől elkezdve múzeumon, kilátón, buddhista, konfuciánus és keresztény templomon, atombomba múzeumon, óceánparton, híres szobrokon át onszenig, vulkánig mindenféle érdekes helyet meg fogok nézni. Mivel internetcafékban fogok megszállni (illetve egy nap egy kapszulahotelt próbálok ki, egy nap pedig Óitában Kata-szannál húzom meg magam), ezért igyekszem beszámolni az élményeimről, és természetesen képeket is mellékelek majd!

Vissza az e heti dolgokra! Szerdán kandzsis órák voltak, megírtuk a teszteket, közben dél körül találkoztam Bogi-szannal a kampuszon (lett volna egy előadás valami magyar mesékről, amiket japánra fordítottak, csak sajnos pont akkor órám volt :/ ), a biztonságpolitikás óra meg szokás szerint érdekes volt, beszélgettünk japán politikáról, országgyűlésről, én is magyaráztam arról, hogy ugye nálunk megfelezik a képviselők számát, meg arról, hogy miért lenne jó a kétkamarás parlament nálunk is, szóval jó kis beszélgetés volt. A tanárnő mondta, hogy majd az utolsó órán menjünk el együtt, így négyen (ugye hárman vettük fel az órát) valami beülős helyre, így félévzárás gyanánt 🙂

Csütörtökön kikaptuk a nyelvtantesztet, 96%-os lett, illetve kiderült, hogy a nyelvtantanárnő élt Magyarországon és állítólag tud magyarul is! :O Részleteket nem tudok, ezt is csak Laci-szantól hallottam, neki mondta a tanárnő. Óra után elmentem a lepukkant konditerembe, ahol összetalálkoztam Peti-szenpaijal, azután pedig az ókori töris óra következett… Hát az az ember kész! Mármint a tanár 😀 Megint úgy eltért a témától (múltkor ugye arról beszélt, hogy a feleségével meg a felesége szüleivel anno valami kagylót ettek, és ételmérgezést kaptak, és felül is, alul is jött ki minden, és nagyon szarul voltak :D), volt itt szó megint megcsalásról, love hotelekről, fukuokai ételekről, arról, hogy miért nincsenek 4-es szobák (illetve talán Hong Kongban 4. emeletek), és még csomó mindenről volt szó, aminek köze nincs az ókori törihez 😀 Nagyon szeret magyarázni a tanár úr, így hát Sótoku taisitól is úgy el tud kavarodni, hogy azt se tudja, hogy került az új témához 😀 Vicces volt 😀 Ő is tervezi, hogy meghívja a csoportot valahová január végén amúgy… Jövő héten lenne vele egy pótóra, csak ugye akkor én éppen, ha jól látom, Fukuokában leszek, tehát mondtam neki, hogy nem tudok jönni, mondta, hogy nem gond, úgyis csak pótóra. Mami órája elég unalmas volt most, ami meg idegesítő, hogy ahol ülünk a kis csoportunkkal azon az órán, ott mindig olyan hideg van, pedig kábé két méterre van a fejünk felett a légkondi, de azt a részt valahogy nem fűti ki… Mások majd megsülnek, mi meg kabátban ülünk… Mondtuk is, hogy jövő alkalomtól átülünk máshová… Ami még történt ugye, hogy kiderültek A Dal 2014-es elődöntősei, szóval elkezdtem az eurovíziós készülődést innen a messzi távolból is 😀 Követem a nemzeti döntőket, a híreket, csak azért, mert Japánban vagyok, nem maradhatok le 😉

Pénteken nem volt töri, így hát 13 órától volt az első órám, vagyis alhattam nyugodtan. Maminak a pénteki órája is elég uncsi volt ezen a héten, Hongjóé viszont jó volt, eljött a tanárnő öccse is, és ő szállt be a csoportokba Hongjó szenszei helyett. Volt szó az oszakai vár speciális, 3D-s kivilágításáról (ez most lesz karácsonytól februárig állítólag), aztán volt szó a halálbüntetésről, arról, hogy kivégeztek két halálraítéltet, azután pedig arról beszélgettünk, hogy ki hogyan kezdett el Japánnal foglalkozni, és miért lett japán szakos, illetve miért jött Japánba tanulni. A halálbüntetéses beszélgetésben sok hasznos szót tanultam, a „miért lettél japán szakos stb.” témánál meg felidéztük gyerekkori animés élményeinket, Pokémont, Digimont 🙂 Jó volt 🙂 Este lett volna egy nomikai, mert a finn lánynak szülinapja volt, de nekem igazából most kedvem se nagyon volt menni, meg egy kicsit fájt a fejem, szóval ezt kihagytam.

Ja amúgy itt mindenhol az a téma mostanában, hogy „hú de hideg van”. Ezt hallom a csoporttársaktól (főleg a melegebb országokból érkezőktől), a tanároktól, a folyosón, odakint, a japánoktól, mindenhol… Az összehasonlítás kedvéért: kb. 10 fok van napközben, éjszakára most először volt -1 fok 😀 Szóval mondom, ez nem hideg 😀 Az mondjuk vicces volt, hogy a Hong Kong-i srác kiírta FB-ra, hogy „életem első 0 foka”, meg az egyik indonéz lány is a minap, hogy „első mínusz fokos élmény”… Nekik ez különleges 🙂

Szombaton haladtam a teendőimmel, de igazából nagyon fontos dolog nem történt ma. Holnap megyünk a magyarokkal Kóbéba, megnézzük az ottani nevezetességeket, meg a kóbei díszkivilágítást. Aztán hétfő-kedd még itthon, szerdán pedig indulás Nagaszakiba! 🙂