[142-143. NAP] Kandzsitesztek. Koreai étterem Aojama tanárnővel és a csoporttal. A nyelvtanteszt eredménye. Csoportfénykép.

Megint elmaradtam az események leírásával, de most folytatom: múlt hét szerda és csütörtök kerül terítékre!

Szerdán megvoltak a félév végi kandzsitesztek, a nem-dzsójó kandzsis tesztet az első órában, a dzsójó kandzsisat a harmadik órában írtuk. A harmadik órára ki is javította a tanár úr a nem-dzsójó tesztet, 97%-os lett. A dzsójó eredményét ezen a héten szerdától vehettük volna át az irodában, de ezt sikeresen elfejetettem, szóval majd hétfőn fogom megtudni, de szerintem az is hasonlóképp sikerült.

Délután pedig a biztonságpolitikás tanárnővel, Aojama szenszeijel mentünk koreai étterembe (a csoportban hárman vagyunk + a tanárnő). Szenricsúóba mentünk, egy ottani koreai éttermet ismert a tanárnő. Előtte a héten Kasa, a lengyel lány mondta, hogy várja már az „ingyen vacsorát”. Hát én nem voltam azért annyira biztos benne, hogy a részünket nekünk nem kell-e kifizetni… szerencsére neki lett igaza, meghívott minket a tanárnő, és nagyon durván sokat fizetett! Mindenki választott egy-egy ételt, plusz a tanárnő hozzárendelt még vagy négyfélét, és akkor ugye mindenki ehetett, kóstolhatott mindegyikből. Plusz még mindenki rendelt italt is, szóval jó sok minden volt, a végén a tanárnő 12 500 jent fizetett! :O Mondom ebből én egy hónapig eszem :DDDD De nagyon finom volt a koreai kaja, mivel csípős, ezért nekem tetszett 😉 Ha majd megyek nyáron Koreába, nem lesz gond a kajával 😀 Jól el is beszélgettünk mindenféléről, mondjuk a tanárnő itt is fel-felhozta Abe miniszterelnököt (kábé Abéról szólt az órája is, mivel Abe-ellenes :D), a kedvencem az volt, amikor valami kajáról beszélgettünk, és egyszer csak beleszólt, hogy „amúgy Abe miniszterelnök…” 😀 A vacsora után erről beszéltünk is a többiekkel, és mondta Kasa, hogy akkor fura fejet vágtam 😀 Szerencsére a tanárnő akkor nem rám nézett, szóval nem láthatta 😀

Ezek után a buszra szállás előtt még gyorsan beugrottam abba a könyvesboltba, ahol a Nekozamurai könyveket láttam, és meg is vettem a sorozat regényváltozatának két kötetét. Így ért véget a szerda.

Csütörtökön reggel az utolsó nyelvtanórán kikaptuk a félév végi tesztet, 100%-os lett :O Meg is lepődtem, azért nem számítottam teljesen hibátlanra 😀 Utána az ebédszünetben csoportfényképet csináltak a CJLC előtt, az összes J-, M- és U-programos jöhetett, plusz a tanárok és TO-sok, ki is rakták a kép mintáját már a faliújságra, jól sikerült, meg lehet venni, viszont 1000 jen :O Drága! Veszek azért, de lehetne olcsóbb 😀

Utána Jamamoto utolsó órája volt, hozott omijagét az órára, Tokyo Banana nevezetű édességet, aztán eljutottunk a Heian-korig az órán, meg megint kitért mindenfélére… Kérdezi, hogy van-e valaki, akinek furcsa kutatási témája, szakterülete van… mondom, ha a jog annak számít… azt mondja, az nem… elmondtam a konkrét kutatási témámat, na az már szerinte is furcsa :DDD Meg szó volt többek között a narai Sószóinról is, és javasolta, hogy ha újra Japánba jövünk, akkor októberben menjünk el oda… a csoportból idén senki nem volt. Leszámítva engem, hát pont a CJLC-nél volt kirakva, hogy ugye azon a bizonyos napon a rjúgakuszeiek ingyen bemehetnek… szerintem csak én vettem észre. Na az ő bajuk, én láttam a Sószóin kincseit ingyen 😀

Mami utolsó órája is megvolt, reklámszövegeket kellett írjunk, mindenki fáradt volt már… Ennyi volt a csütörtök.

Pár kép a koreai kajáról, egyebekről: