(66) Beszámoló, dolgozat. Foglalások, ügyintézés az utakkal kapcsolatban. Tájfun, majd napokig tartó, özönvízszerű esőzés Japán-szerte.

El sem hiszem, hogy sikerült ledolgoznom a két-három hónapos lemaradásomat a blogban! 😀 Ezzel a bejegyzéssel végre napirenden leszek, és nem kell ősrégi bejegyzéseket görgessek magam előtt! Már ideje volt. A héten volt egy beszámoló, egy dolgozat, intéztem a nyári kirándulásokkal kapcsolatos ügyeket, szóval csak a szokásos események zajlottak… Aztán szerdán jött egy tájfun, ami felélénkítette az esős évszaki frontot, és soha nem látott mértékű, özönvízszerű esőzést hozott a japán szigetekre.

A hét első felében igazából sok különleges dolog nem történt, mentem a szokásos órákra. A hétfői nyelvészetes órán egy host clubban dolgozó szépfiúnak kinéző, piercinges gyerek konkrétan másfél órán keresztül párhuzamosan pofázott a tanárral. Végig beszélt a mellette ülő barátnőjének a nagyelőadó hátsó részében, nem suttogott, hanem normál hangerővel beszélt végig. És senki nem szólt rá. Én próbáltam hátranézni, mutogatni, hogy előrehallatszik, de semmi. Bunkó.

Intézkedtem a nyári kirándulásokkal kapcsolatban is. Foglaltam szállást a Fudzsira (úgy tervezem, hogy egyik nap felmászok a nyolcadik állomásig, ott megszállok éjjel, hogy másnap hajnalban a csúcsról láthassam a felkelő napot), előtte odatelefonáltam, azt mondták, hogy ha az időjárás miatt lemondom, vagy megváltoztatom a foglalásomat, akkor nem számítanak fel díjat. Ehhez képest amikor elküldték a(z angol nyelvű) visszaigazolást, abban mindenféle százalékok voltak, hogy mikor mennyit kell fizetni a lemondásért. Felhívtam tehát őket, hogy tisztázzam a dolgot, mondták, hogy ez főleg csak a nagyobb csoportokra, meg azokra vonatkozik, akik direkt befoglalnak egyszerre több szállást vagy több napot, az én esetemben nem kell fizetni, ha lemondom. Aztán a hokkaidói úttal kapcsolatban is intézkedtem, felhívtam a vakkanai szállást, a vakkanai buszos kirándulásokat is lefoglaltam, aztán a siretokói hajókirándulással kapcsolatban is érdeklődtem. Variáltam is még az útvonalakon, szállásokon, hogy csökkentsem a költségeket, mert túlterveztem az utakat, már ami a pénzügyeket illeti.

Kedden megint volt Ogura-maraton, a szemináriumon nekem kellett előadnom arról, hogy majd odahaza a doktorin hogy is fog kinézni a témám, hogy akarom majd felépíteni a disszertációmat. Előző héten amúgy az Ogura-maratonon Tamada-kun rosszul lett, teljesen el volt sápadva, haza is ment. A héten kérdezem, hogy mi volt a baja, kiderült, hogy egy gyengébb fokú hőgutát kapott. Ami azért érdekes, mert múlt héten is valami hosszú ujjú izé volt rajta, miközben én konkrétan már a saját bőrömből is kivetkőztem volna, olyan meleg volt, izzadtam, mint a ló… Kérdeztem is tőle, hogy nem zavar nyáron a hosszú ujjú ruha? Mondja, hogy nem, „ez ilyen nyári, vékony öltözet”. Hát jó… Aztán hőgutát kapott. Még az Ogura-maratonról jut eszembe, amit az előző bejegyzésekben elfelejtettem: volt kétszer is, hogy az utolsó szemináriumot Ogura lemondta. Ha elmarad az óra, akkor azt gondolná az ember, hogy ennek a diákok örülnek, és hazamennek előbb. Ogura is mondta, hogy így foglalkozhat a saját munkájával. Ehhez képest mindenki ott maradt a teremben, és tanult. Tőlem Tamada kérdezett valamit a magyar nyelvvel kapcsolatban, erről kezdtem neki magyarázni, erre odajön Ogura (aki amúgy végig ott volt, tehát elmaradt az óra, de ott volt a tanár is, meg a diákok is, és mindenki tanult – akkor mi értelme volt lemondani az órát? 😀 ), kérdezi, hogy Tamada most épp nekem magyaráz valamit a töriről? Mondom, nem, én mesélek a magyar nyelvről, meg kirándulásokról. Erre Ogura: „Ne a kirándulásokról, hanem a tanulásról beszéljetek!!”. Hát ööö… egy elmaradt órán vagy a szünetben sem lehet beszélni semmiről, csak a tanulásról?

Szerdán megérkezett a hetes számú tájfun, ami ugyan nem ment keresztül Japánon, de Kjúsú közelében haladt át, aztán Honsútól északra, a Japán-tengeren vonult végig. Meglehetősen erős volt a szél, de itt nagyon nem esett, néha-néha beindult az eső, aztán alább hagyott. Volt aznap egy dolgozatom a Szagara-féle órán, de azon kívül más különleges nem történt. Estére aztán beindult az esőzés, és ez folytatódott másnap is. A tájfun ugyanis nedves levegőt hozott a térségbe, és „lejjebb tolta” az esős évszaki frontot, ezáltal napokig tartó, özönvízszerű esőzés kezdődött Japánban. Csütörtökön egész nap szakadt az eső, én konkrétan ki se mentem a házból. Több megyére riasztást adtak ki az esőzés miatt. Pénteken is szakadt az eső, pénteken se voltam kint. Aznap már különleges riasztást is kiadtak Kjúsú északi megyéire, valamint Hirosima, Okajama és Tottori megyékre. A különleges riasztás azt jelenti, hogy több tíz évente egyszer előforduló, rendkívül nagy károkat okozó katasztrófahelyzet közeleg. Kiotóban is megáradtak a folyók, az Arasijamában lévő Kacuragava például úgy megáradt, hogy a Togecukjó hidat le kellett teljesen zárni. Nemsokára aztán az Oszakával szomszédos Hjógo és Kiotó megyékre is kiadták a különleges riasztást. A tévében egész nap az esőzésről tudósítottak.

Szombaton sem hagyott alább az eső. Kjúsú északi részéről visszavonták a különleges riasztást, helyette kiadták Gifu megyére. Délután gondoltam, elmegyek a boltba, úgy tűnt, kicsit elállt az eső. El is tekertem, nem is esett, bementem öt percre a boltba, mire kijöttem, megint szakadt az eső. Vasárnap aztán elállt az eső, legalábbis itt nálunk. Reggel viszont Sikoku megyéire adták ki a különleges riasztást. Végül vasárnap estére mindenhol visszavonták a különleges riasztást, de a normál riasztás még érvényben van. Illetve folyamatosan mutatják a károkat, rengeteg helyen kiléptek a folyók a medrükből, volt, ahol átszakadt egy gát, és elöntött egy egész városrészt a víz, sok helyen alámosta az esővíz az utakat, egy helyen kisiklott egy vonat, máshol házakat temetett maga alá a földcsuszamlás. Eddig 70 halottja van az esőzésnek, és körülbelül ugyanennyi eltűntet is nyilvántartanak. Elvileg holnaptól már jó idő lesz, de az áradás okozta károk felszámolása még időbe fog telni. Az áradással kapcsolatban, ha valami új hírt megtudok, a Krónika Facebook-oldalára ki fogom rakni.

Amúgy tegnap este az áradással kapcsolatos híradást meg kellett szakítsák, mivel Tokió közelében, Csiba megyében 5-ös erősségű földrengés volt. Ez azért kemény, megszakítják az egyik természeti katasztrófával kapcsolatos híreket, hogy a másikról beszámoljanak… Ma meg épp néztem megint az özönvízről szóló tudósítást, amikor érzem, hogy itt is megmozdul a föld… Nemsokára a telefonom is pittyegett, itt is volt egy 2-es, 3-as erősségű, kisebb földrengés. Most már lenyugodhatna a természet… 😀